A legpajzánabb falunevek Magyarországon

Bugyi

Bugyi címere

Közigazgatás:
Ország: Magyarország
Régió: Közép-Magyarország
Megye: Pest
Rang: Nagyközség
Irányítószám: 2347
Körzethívószám: 29
Népesség:
Teljes népesség:5385 fő (2010. jan. 01.)
Népsűrűség: 46,60 fő/km²
Földrajzi adatok:
Terület: 115,55 km²
Időzóna: CET, UTC+1
Budapesttől nem messze, mintegy 30 kilométerre, Ócsa és Dabas közelében található Pest megye, de talán az ország egyik legviccesebb nevű kisközsége, a több, mint 5000 lelket számláló Bugyi.
Bugyi község legrégibb építészeti emléke az a barokk k*ria, amelyet Beleznay János (Mária Terézia egykori tábornoka) építtetett az 1730-as években. Ez volt Beleznay első lakhelye.

Beleznay k*ria Bugyiban

A településről elsőként 1321-ben tettek említést, azonban nem sok köze van a női alsó neműhöz, az érdekes és egyben megmosolyogtató névválasztás az egykor itt élő, földbirtokos nemesi család tagjainak, Bugyi Máténak és Péternek köszönhető.
Római katolikus templom: Szent Adalbert tiszteletére szentelt barokk templom (épült: 1761-1763)

Szent Adalbert templom

A települést a török hódoltság alaposan megtépázta, a falu azonban Beleznay Jánosnak köszönhetően újjászületett, és ma is szép látnivalókkal büszkélkedik, közöttük a községházával, a református templommal, a zsidó temetővel, valamint a szégyenkővel, ahol a törvénysértők bánták meg bűneiket, illetve a parázna leányoknak kellett vezekelniük.

Szégyenkő Bugyiban

Eredetileg római mérföldkő vagy avar síremlék volt az a faragott oszlop, amit a XVIII. században a református templom mellett állítottak fel
 

Magyarlukafa

Magyarlukafa címere

Közigazgatás:
Ország: Magyarország
Régió: Dél-Dunántúl
Megye: Baranya
Kistérség: Szigetvári
Rang: község
Irányítószám:7925
Körzethívószám:73
Népesség:
Teljes népesség:78 fő (2010. január 1.)
Népsűrűség: 6,01 fő/km²
Földrajzi adatok:
 Terület: 12,97 km²
Időzóna: CET, UTC+1

Magyarlukafa elhelyezkedése a térképen.

A Baranya megyei, sokakban pajzán gondolatokat ébresztő Magyarlukafa az ország egyik legapróbb települése - alig száz lakos él itt -, mely gyönyörű környezetben, a Zselici-dombság déli részén, a Csillagos Égbolt Rezervátum határán fekszik. Magyarlukafa nevét az oklevelek 1236-ban említették először az oklevelek Luca néven. 1395-ben Lucafalwa, 1408-ban Lukafalwa, majd később Lukafa, Lukafalwa néven írták. Legrégebbi említése 1234-ben történik.

Néprajzi Műhely, alkotó-, és kiállítóhely

Az apró falucska büszkesége a Magyarlukafai Néprajzi Műhely, illetve a tájház, ahol egykor fás, gyertyakészítő és szerszámos műhelyek működtek.

Népviselet Magyarlukafán

Ezek ma népszerű turistalátványosságok, évről évre több száz fő vesz részt az alkotótáborokban, ahol az ősi mesterségek, közöttük a zsuptető készítés alapjait sajátíthatják el a látogatók. Különösen nyáron érdemes a településre látogatni, ilyenkor ugyanis több fesztivált is rendeznek itt. Emellett, mivel a helyiek korábban főként állattartásból éltek, az állatok védőszentje, Szent Vendel tiszteletére is hatalmas ünnepséget rendeznek minden év októberében, mely több ezres tömeget vonz.

Vendel napi búcsú.

Nyalka


Nyalka címere

Közigazgatás:
Ország: Magyarország
Megye: Győr-Moson-Sopron
Kistérség: Pannonhalmi
Rang: Község
Irányítószám: 9096
Körzethívószám: 96
Népesség:
Teljes népesség: 457 fő (2010. január 1.)
Népsűrűség: 35,54 Fő/km²
Földrajzi adatok:
Terület: 12,86 km²
Időzóna: CET, UTC+1

Nyalka elhelyezkedése a térképen.

A meseszép Bakony hegység előterében, a Pannonhalmi-dombság közelében találod meg hazánk egyik legrégebbi települését, Nyalka községet. A Győrtől mindössze 23 kilométerre fekvő faluról már 1001-ben is említést tettek a korabeli bencés apátság okiratában. Az itt épített utak, illetve az Árpád-házi királyok uralkodásának ideje alatt épült nagytemplom a középkor jellegzetességeit hordozzák magukon.

Nyalkai római katolikus templom

A 450 fős Nyalka község egy könnyed nyári kiruccanáshoz is tökéletes helyszín, a Kishegyen kialakított üdülőövezetben a lovas sportoknak hódolhatsz, a 2001-ben épült Millenniumi Parkban pedig számos kerékpárossal találkozhatsz, ugyanis a településen jelentős kerékpárutak futnak össze. A falu egyik jellegzetes ünnepére, a június végén, július elején megrendezett aratónapra is érdemes kilátogatni, ahol már évek óta lovas és fogathajtó versenyekkel, illetve bemutatókkal teszik látványosabbá a korabeli, hagyományos gabona betakarítási technikákat.

 
Nyalka aratónap

Heréd

Heréd címere

Közigazgatás:
Ország: Magyarország
Régió: Észak-Magyarország
Megye: Heves
Kistérség: Hatvani
Rang: Község
Irányítószám: 3011
Körzethívószám: 37
Népesség:
Teljes népesség: 2040 fő (2010. január 1.)
Népsűrűség: 146,13 fő/km²
Földrajzi adatok:
Terület: 13,96 km²
Időzóna: CET, UTC+1

Heréd elhelyezkedése a térképen

A Heves megyei Hatvan közvetlen szomszédságában található az a kis község, melynek neve miatt gyakran kerülnek kellemetlen helyzetbe a helyiek. Herédet egy 1138-ban íródott oklevél említi először Kerudyként, majd Herudyként, Herédként először 1461-ben jegyezték le.

 
Római katolikus és evangélikus templom Heréd

A palóc eredetű szónak eredetileg persze semmi köze a férfiassághoz, ezzel csupán valamilyen foglalkozásra, illetve munkaeszközre utalhattak, vagy azokra, akik nem dolgoztak. A palóc néphagyományokat ma is őrzik és ápolják az alig több mint kétezer fős településen.

 

 
Palóc népviseletek

Bár a falu nem kimondottan nagy, nevezetességekkel és érdekes programokkal így is büszkélkedhet, a templomok mellett szobrokat és emlékműveket is meg lehet csodálni, a hagyományos ősz eleji búcsún pedig megannyi palóc emlékre szert tehetsz.

Nepomuki Szent János


Herédi kastély, ma iskola