Tájegység szerinti elhelyezése

Csákberény község Fejér megye északnyugati részén, a Vértes hegység déli nyúlványai tövében, Csókakő, Söréd, Magyaralmás, Zámoly és Gánt szomszédságában található. Határa benyúlik a Vértes hegység és a Velencei-hegység közötti Zámolyi medencébe. Székesfehérvártól 25 km-re, Mórtól 15 km-re, Budapesttől 65 km-re található.

Története a kőkorszaktól - 1237-ig

Területe már a kőkorszakban is lakott terület volt. A Római Császárság idejében itt vezetett keresztül az Aquincumból Mogentiana (Óbuda - Keszthely) felé vezető jelentős hadiút, melynek mentén, Csákberény területén a Kr. utáni III. és IV. században már két római telep is állott. Az egyik Orondpuszta mellett, a másik pedig a Lóállás-dűlő területén, melynek temetője is ismert.

Később, a VI - VIII. században avarok laktak itt, amint azt az Orondpusztához tartozó Diósi-dűlőben feltárt avar temető is bizonyítja. Csákberény a XIII. századtól a csókakői várbirtok része. A várat a Csák-nemzetség tagjai építették a tatárjárás után, a Székesfehérvárról Győrbe vezető út védelmére. Valóságos gócpontja volt e vidék a vár-erődöknek, melyek akár az Északról jövő, akár a Délről támadó ellenséggel is szembeszálltak.

Okleveles forrásainkban először a helység határához csatolt Orondpuszta neve tűnik fel (1231). 1237-ben említik először Berend falut. Az iratok ezt egyszerűen Berénynek nevezik.

XIII. és XIX. század közötti időszak

Csákberény a Károly Róbert által 1327 körül királyi várrá tett Csókakő várának birtoka lesz. A XV. század elején Zsigmond király Csókakőt összes birtokaival a Rozgonyi családnak zálogosította el, mely ezek után többször gazdát cserél. Csókakő és a hozzá tartozó Csákberény először 1543-ban került a törökök birtokába. 1687-ig, 144 évig volt török kézen.

A község határában emelkedik egy kimagasló kopasz hegyorom, amit az emberek ma is Strázsa-hegynek neveznek. A hagyomány szerint ez a magaslati pont a török őrségnek őrhelyül szolgált. Tiszta időben az alatta elterülő Zámolyi-medencére, a Bakonyra és a Móri árokra jó kilátás nyílik. A török hódoltság idején Csákberény a fehérvári szandzsák igazgatása alá tartozott. A török idők viszontagságai nagyon megviselték ezt a vidéket. A lakosság az állandó zaklatás miatt biztonságosabb helyre menekült. A falu pusztává vált.

A puszta újratelepítését 1667-ben Keresztesi Varga Mihály, gróf Nádasdy Ferenc engedélyével szervezte meg. A jövevények magukkal hozták vallási hagyományaikat, s nemcsak az új településnek teremtették meg az alapját, hanem a csákberényi református egyháznak is. Sövénytemplomot építettek a jelenlegi katolikus plébánia helyén. 1671-ben Csákberény magyar földesurát gróf Nádasdy Ferencet a Wesselényi-féle összeesküvésben való részvétele miatt lefejezték, birtokait elkobozták. Az elvett csókakői birtokot I. Lipót király 1678-ban Széchényi György kalocsai, később esztergomi érseknek, majd 1691-ben báró Hochburg János főhadiszállítónak ajándékozta. Közben felszabadult a török uralom alól Csókakő is, mely birtok a Hochburg család fiúágának kihalása után 1752-ben a leányágon leszármazó gróf Lamberg Ferenc Antalnak jut. 1772-ben Lamberg Ferenc Antal gróf elrendelte, hogy Csákberényben és Zámolyon templomot, paplakot és iskolát építsenek. Az új barokk templom alapkövét 1775-ben tették le. Lamberg Rudolf gróf építtette 1831-ben - klasszicista stílusban - a csákberényi kastélyt. A lakosság többségét kitevő reformátusok vallásgyakorlatának rendezésére II. József felvilágosult uralkodó elveinek szellemében 1784-ben oldódott meg. 1788-ban felépítették a ma is látható templomot.

Az 1848-49 -es forradalom és szabadságharc idején a község lakossága Kossuth Lajos és a szabadságharc mellé állt. A falu két, haladó szellemű papja a református Szikszai János és a katolikus Mansbart Antal lelkesen buzdította híveit a szabadságharc melletti végső kiállásra. Kossuth Függetlenségi Nyilatkozatát mindketten felolvasták templomaikban. A szabadságharc bukása után mindkettőjüket elhurcolták, és borzalmas kínzások közepette kivégezték őket Nagyigmándon, a református paplak udvarán.

1862-ben a községháza teljesen leégett, a régi iratok elpusztultak. A szellemi élet az 1910-es években kezdett megélénkülni. Egymás után jöttek létre különböző körök, a református olvasókört a katolikus létrejötte követte, majd a gazdakör és a lövészegylet. Az Önkéntes Tűzoltó egylet 1891-ben jött létre 24 taggal. (Az Önkéntes Tűzoltó Egyesület ma is működik, s hála a helyi fiatalok és vezetőjük lelkesedésének évek óta veretlen megyei bajnokok a versenyeken).

XX. század első fele

1914. július 26-án küldönc hozta a hírt, hogy Magyarország és Szerbia között kitört a háború. A csákberényi határon átfutott egy töltésen a keskeny vágányú iparvasút, amely a gánti bauxitbányát kötötte össze Bodajkkal. A 18 km hosszú gazdasági vasút 1926-ban épült és 1958-ig üzemelt. Ez az útvonal nemcsak ipari célokat szolgált, hanem a települések közötti személyszállítást is megoldotta.

A telefont 1928 áprilisában szerelték fel a jegyző irodájában. A falunak ekkor már volt orvosa, a patika 1929-ben kezdte meg működését. A községbe a villanyt először 1937-ben vezették be. Ebben az időben az összevont tanítás volt csupán megoldható. A két iskola nagy nehézségek között működött. Meghatározóak voltak a falu életében is a pedagógusok és az egyházak helyi képviselői is. Ezt a népszámlálási adatok is alátámasztják, mert az írni-olvasni tudók aránya a korszakban végig felette volt mind a megyei, mind a járási átlagnak. A falu kedvezőtlen gazdasági adottságai miatt csak kevesen tanulhattak tovább.

A bevonulások zöme 1942 márciusa és 1944 augusztusa között történt. Csákberény a kedvező földrajzi fekvése miatt (három oldalról erdő határolja) súlyos harcok színtere volt. Háromszor cserélt gazdát: oroszok, németek, majd ismét oroszok kezére került. Sokáig azt tanították nekünk, hogy 1945. március 16-án, 13 órakor a szovjet felszabadító hadsereg elsöprő győzelmet aratott az itt állomásozó csapatokon és felszabadította a községet. Ma már tudjuk, hogy csupán a dátum lehet valódi, legfeljebb egy új szemléletű történelmi változás kezdetét jelenthette ez az időpont.

II. világháború végétől az ezredfordulóig

Az '50-es évek elején megalakult a zámolyi Petőfi TSZ, és akkor engedéllyel lebontották a kastélyt. 1955. augusztus 20-án megalakult az első TSZ. Az '56-os forradalmi eseményeknek nem volt lényeges, helyi visszhangja. Igaz a községházán levő iratokat elégették, de más rendbontás nem történt. A kastély helyén '59-ben kezdték el építeni a Művelődési Házat, melyet '66-ban adtak át. A helyi óvoda '71-ben kezdte meg működését. A Takarék Szövetkezet '82-ben nyílt meg a lakosság számára.

Első demokratikus helyhatósági választáson 1990-ben, Kovács Miklós lesz a polgármester. 1994-ben kezdte meg működését az első magyarországi Teleház, Gáspár Mátyás ötlet alapján, és kezdeményezésére, a helyi lakosok segítségével. 1994 másról is nevezetes, ebben az évben kötötték be a községbe az első vezetékes telefonokat.

Második helyhatósági választáson 1994-ben, Huszár István lesz a polgármester. 1994. okt. 23. Címer- és zászlószentelés, Hegyi Károly nyugalmazott katolikus plébános díszpolgárrá avatása. 1995. Vezetékes gáz bevezetése és használatba vétel. 1995. október 8. Id. Merán Fülöp gróf szobrának felavatása (Máhr Ferenc alkotása) 1996. augusztus 20. Első falunap Csákberényben, az új sportpálya átadása. 1997. június 1. Időközi helyhatósági választás Huszár István polgármester halála miatt, a polgármester ismét Kovács Miklós lesz.

Harmadik helyhatósági választás (1998.), Monstori Endrét választják polgármesterré. 1999-ben avatták fel az 1848-49.-es forradalom két csákberényi mártírjának (Manszbarth Antal katolikus plébános és Szikszay János református lelkész) halálának 150. évfordulójára emelt emlékművet (Máhr Ferenc alkotása).

XXI. század

2001. Közművesítés kiépítésének megkezdése.

2002-ben a negyedik helyhatósági választáson, Lóderer Miklóst választják polgármesterré. 2003-2005. A település belterületi útjainak közel 90% leaszfaltozásra kerül. 2004. Elérhetővé válik a lakosság részére a vezetéknélküli szélessávú internet a Csákberény Fejlesztéséért Egyesület (teleházat is üzemeltető) civil szervezet segítségével. 2005. Svéd befektető jelentkezik egy a település melletti - közel 160 hektáron - kiépítésre kerülő sport és szabdidő centrum megvalósítására (a projekt még ez évben bekerül a Nemzeti Fejlesztési tervbe is)

2005. október 07. Az újjáépített Iskola átadása.

2006. évben szilárd útburkolat kerül az Orondi-borút csákberényi szakaszára (már 2005-ben megnyert pályázati forrásból)