Három meglepő tény Albert Einsteinről

A történelem egyik leghíresebb tudósával kapcsolatban számos tévhit kering. Utánajártunk az igazságnak, és néhány érdekes tényre is bukkantunk.
A 20. század végén a Time magazin Albert Einsteint választotta a század emberének. Einstein valódi, hiteles szuperagy volt. Azt beszélik, hogy a relativitással kapcsolatos munkájáért még a Nobel-díjat is megkapta. Azt is beszélik, hogy megbukott az iskolában. Ám mindkét állítás - a Nobel-díj és a bukás az iskolában - teljesen téves. Utánajártunk az igazságnak, és néhány érdekességre is bukkantunk a kutatómunka közben.

Albert Einstein gyermekkori fotója

Nem a relativitás-elméletet díjazták?

Először is, Einstein nem kapta meg 1921-ben a fizikai Nobel-díjat a relativitással kapcsolatos munkájáért. Ennek az volt az egyik oka, hogy elmélete még 1921-ben is vitákat kavart. 1905 volt Einstein életének legnagyobb éve. Első felesége, Mileva segítségével öt úttörő jelentőségű tudományos dolgozatot irt, melyek az Encyclopaedia Britannica szerint örökre megváltoztatták az emberiség képét a világegyetemről. Az egyik természetesen a relativitással foglalkozott: mi történik a tárgyakkal, amikor más tárgyakhoz viszonyítva mozognak. Két dolgozat az atomok és molekulák létezését bizonyította, a negyedik pedig a fény egyik különleges tulajdonságát, a fotoelektromos jelenséget vizsgálta.
Az ötödik dolgozat matematikai lábjegyzet volt a speciális relativitáselméletéhez - itt jelent meg először a híres E=m·c² egyenlet. A relativitáselmélet megragadta a közfigyelmet, ám a szerény fotoelektromos hatást firtató munkája volt az, ami meghozta Einsteinnek a Nobel-díjat. A relativitásról még csak említés sem esett.

1920-ban

1921-ben

Rendkívül jó tanuló volt? Megbukott?

Einstein 1879. március 14-én született a németországi Ulmban. A következő évben családja Münchenbe költözött, ahol 1886-ban, hét éves korában kezdett iskolába járni. 12 évesen már matematikai számításokat tanult, amit csak a haladók, általában 15 esztendős diákok tanultak. A természettudományi tárgyakban igen jó előmenetelt tanúsított. Minthogy azonban a 19. századi német oktatási rendszer igen kemény és katonás volt, a Luitpold Gimnázium a matematikán kívül nem nagyon fejlesztette képességeit.
1895-ben Zürichben felvételét kérte a híres svájci École Polytechnique Fédérale de Lausanne intézményébe. 16 éves volt, két évvel fiatalabb, mint a többi jelentkező. Fizikából és matematikából kiugróan jó eredményt ért cl, de elvérzett a nem természettudományos tárgyakon, így nem vették fel - csak másodszorra sikerült bekerülnie. 1890 októberében megkezdte tanulmányait az École Polytechnique Fédérale-ban - 17 évesen, a legtöbb osztálytársánál egy évvel fiatalabban.
Egyáltalán nem volt rossz tanuló, és nem is bukott meg. A tévhit onnan ered, hogy 1896-ban, az utolsó évben, melyet Einstein a gimnáziumban töltött, az iskola osztályzási rendszerét megfordították.

Einstein - jobb oldalon - barátaival

A hatos besorolás lett a legjobb, mely korábban a legrosszabb volt, az egyes pedig a legrosszabb. Einsteinnek egyetlen egyes körüli jegye sem volt.

Ha nem tudod megmagyarázni egyszerűen, nem tudod elég jól.

Einstein agya nagyobb volt, mint az átlagemberé?

Amikor 1955-ben Einstein meghalt, Thomas Harvey, a New Jersey-ben található Princeton Kórház ügyeletes kórboncnoka a halál beállta után hét órán belül kiemelte Einstein agyát, és tartósította - a tudós végrendeletében foglaltakat figyelmen kívül hagyva.
Amikor Harvey elhagyta Princetont, az agynak is nyoma veszett. Csak 1978-ban bukkant rá egy újságíró, Steven Levy a kansasi Wichitában. Einstein agya egy „Costa Cider” feliratú dobozban.
Az agyban neuronok, azaz idegsejtek és sz idegsejt hüvelyt alkotó gliasejtek találhatók - ez utóbbiak támaszul szolgálnak a neuronok számára. Einstein agya puszta szemmel nézve átlagosnak tűnt, mikroszkóppal vizsgálva azonban kitűnt, hogy a gliasejtek aránya igen magas az alsó fali lebenyben - az agynak abban a részében, ahol a térbeli és a matematikai gondolkodás zajlik.
A képzett szem számára az is nyilvánvaló volt, hogy Einstein agya valóban eltért a hétköznapi emberétől: az alsó fali lebeny mintegy 15%-kal volt nagyobb a normálisnál.
Einstein agya végül visszakerült Princetonba, ahol egy titkos helyen őrzik.
Mivel Harvey-nek nem volt megfelelő képzettsége ahhoz, hogy Einstein agyát tanulmányozza, postán küldözgette az agy szeletkéket az idegrendszer anatómiájával, fiziológiájával és biokémiájával foglalkozó neves tudósoknak.

A híres fotó

Fentiek közreadásában Dr. Karl Kruszelnicki: Legendás tévhitek című könyve segített. A képek az internetről származnak.