Három mesebeli, gyöngyszem falu, ahová el kell utazni!

A népi gasztronómia fellegvára: Noszvaj

Noszvaj címere

Ország: Magyarország

Régió: Észak-Magyarország

Megye: Heves

Kistérség: Egri

Rang: Község

Irányítószám: 3325

Teljes népesség: 1805 fő (2008. január 1.)

Népsűrűség: 95,8 fő/km²

Egertől 12 kilométerre található a festői kis falu, Noszvaj. Copf, építésű, 18. századi kastélya, a De La Motte-kastély a francia jellegű kastélyépítészet hazánkban ritkaságszámba menő remekműve. A De la Motte nevet egy francia emigráns tisztről kapta, aki az osztrák császári seregben szolgált, és az özvegy Almásy grófnét vette feleségül. Bár a kastélyt az Almásy utódok örökölték, a grófnő - tisztelete jeléül - férjéről nevezte el az épületet.

De la Motte kastély
(forrás:http://hu.wikipedia.org/wiki/Noszvaj)

A k*riába lépve a fogadóteremben olyan érzés keríti hatalmába a látogatót, mintha egy lugasba érkezne, ami korántsem véletlen. A márki ugyanis erős honvágyat érzett Franciaország iránt, ezért a falakra festett, lugast imitáló rács mögött, a távolban homályosan a versailles-i kastély ugyancsak festett körvonalai sejlenek fel. Nevezetes a kastély arról is, hogy a Széchenyi Istvánról szóló, Hídember című film több - a döblingi szanatóriumban játszódó - jelenetét itt vették fel.

A kastély látképe
(forrás:http://hu.wikipedia.org/wiki/Noszvaj)

Kastélybelső
(forrás:http://hu.wikipedia.org/wiki/Noszvaj)

Ám a romantikus helyszínek kedvelőin kívül a népi hagyományok iránt érdeklődő látogatókat is kiváló programlehetőségek várják Noszvajon. Ha a faluban jársz, mindenképp kóstold meg a híres helyi borokat, a noszvajiak házi készítésű birsalmasajtját és aszalt szilváját, melyeket egyedi recept alapján és tartósítószerek nélkül készítenek.

Forrás: www.orszagalbum.hu, Bá/int

A Mecsek gyöngyszeme: Zengővárkony
Világhírű tojások hazája: Zengővárkony

Zengővárkony címere

Ország: Magyar

Régió: Dél-Dunántúl

Megye: Baranya

Kistérség: Pécsváradi

Rang: Község

Irányítószám: 7720

Teljes népesség: 414 fő (2001.év)

Népsűrűség: 24,78 fő/km²

Baranya megyében, Pécs és Bonyhád között fekszik a dallamos nevű és varázslatos szépségű kis falu, Zengővárkony. A településen óvják és védik a hagyományokat.

Szalmakincstár.
(forrás:http://hu.wikipedia.org/wiki/Zengővárkony)

Parasztház belső:(forrás:http://hu.wikipedia.org/wiki/Zengővárkony)

Az idelátogató találkozhat a messze földön híres szelídgesztenyéssel, század eleji lakóházakkal, védett népi építészeti emlékekkel, de még az Európában is ritkaságnak számító Míves Tojásmúzeummal is. Ha mindent látni akarsz, több napra érdemes menned.
Zengővárkony érdekes, sőt, kuriózumnak számító programokkal várja a látogatókat. A legkülönlegesebb élményt talán a tájház Míves Tojás Gyűjteménye nyújtja. Fürj-, liba- és strucctojások egyaránt helyet kapnak a kiállításon.

Tojásmúzeum. (forrás: www.orszagalbum.hu,lexi13)

 36 év gyűjtőmunkájának eredményeként Indiától Izraelig 19 országból származnak a míves tojások. A legérdekesebbek talán azok, melyekre a Himnusz vagy a híres Holdfény-szonáta kottáját festették. A tojásmúzeum a húsvéti időszakban különösen népszerű, mikor is számtalan tojásmegmunkáláshoz kapcsolatos programmal várják a látogatókat.

Tojásmúzeum.
(forrás:http://hu.wikipedia.org/wiki/Zengővárkony)

A település határában lévő gesztenyésben található a híres természetfilmes, Rockenbauer Pál sírja is. Ő volt az a neves rendező, aki a rendkívül népszerű „Másfél millió lépés Magyarországon.” című, az Országos Kéktúra útvonalát bemutató televíziós sorozatot készítette.
A sokoldalú televíziós rendező, szociográfus, kultúrtörténész útjain csodálatos természetfilmeket készített. Saját kívánságára, jeltelen sírba temették el Zengővárkonyban, ám barátai megbecsülésük jeléül egy több mázsás terméskőből emeltek neki síremléket.

Rockenbauer Pál síremléke:(forrás:http://hu.wikipedia.org/wiki/Zengővárkony)

A legendás vár alatt: Drégelypalánk

Drégelypalánk címere

Ország: Magyar

Régió: Észak-Magyarország

Megye: Nógrád

Kistérség: Balassagyarmati

Rang: Község

Irányítószám: 2646

Teljes népesség: 1600 fő (2008.január 1.)

Népsűrűség: 72,13 fő/km²

Drégely várát 1552-ben Szondi György vezetésével mindössze 146 katona védte a 12 ezres török túlerővel szemben. Bár a csata végére mindannyian elestek, négy napig tartották magukat. Tettük a törökök elleni hősies küzdelem szimbólumává vált. Az ostromnak Arany János a Szondi két apródja című művében állított emléket, emellett Drégelypalánk kis falujában is a mai napig megemlékeznek a védőkről.
Drégely és Palánk hajdan két község volt. A községen keresztülvezető patak képezte a határt közöttük. Drégely már az Árpádok korában létezett, míg Palánknak csak századokkal később vetették meg az alapját. Drégely nevét 1274-ben Drágul vagy Dráguly, később Dragoly1438-ban pedig Dragoly és Drágely alakban említik az oklevelek. Egy későbbi rézmetszeten, Trigell néven szerepel. 1546-ból származó királyi dekrétum Dréghely - et említ. Ez a szó kiváló és alkalmas helyet jelent. Ezt a nevet valószínűleg a vár alapítóitól kapta, akik a nagyszerű építmények és a várat körülvevő kellemes benyomást keltő hegyek miatt nevezhették el így.

forrás: (http://hu.wikipedia.org/wiki/Drégelypalánk)

A falu egykor Csák Máté, majd az esztergomi érsek birtoka volt. A községtől öt kilométerre, a 444 méter magas várhegyen emelték a 13. század során Drégely várát. A környék hasonló építményei közül nem tartották különösebben kiemelkedőnek - a legerősebb erőd Nógrád vára volt-, mégis Drégely lett a leghíresebb. A falu palánk utótagja arra utal, hogy az ostrom után romhalmazzá vált vár helyett a törökök egy palánkvárat emeltek.
A környék nevezetességei közé tartozik Kő Pál szobrászművész alkotása, az 1988-ban leleplezett Szondi-sz*rkofág, de akkor is érdemes tavasszal Drégelypalánkra látogatnod, ha a történelmi látnivalók mellett egyszerűen csak szeretnéd magadba szívni a természet frissességét vagy épp a húsvéti készülődés hangulatát.

Forrás. www.orszagalbum.hu, gojkolvar

forrás: (http://hu.wikipedia.org/wiki/Drégelypalánk)