Bejelentkezés

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Érdekességek a világból klub

Érdekességek a világból klub hírei

Hat magyarországi arborétum, melyet látnod kell!

11 éve | Pánczél Miklósné | 0 hozzászólás

Hat magyarországi arborétum, melyet látnod kell!

Néhány fontos tudnivaló:
Az arborétumok nem csak akkor jelentenek fantasztikus élményt, ha történetesen a botanika megszállottjai vagyunk. Az óriási fák, a virágzó bokrok, vagy éppen egy trópusi légkörű üvegház azokra is nagyon pozitív hatást tesz, akik „csak” töltődni érkeznek ezekre a helyekre.
Tartsuk szem előtt, hogy minden botanikus kert természetvédelmi terület, így állatot bevinni nem szabad. Ezen kívül semmilyen növényt ne szedjünk le, még akkor sem, ha biztosan tudjuk, hogy az nem védett, hiszen az arborétumban ez is törvényellenes.
Ahhoz, hogy ezek a kertek megőrizhessék fantasztikus kinézetüket és különleges növényritkaságaikat, a szabályok betartása fontos, hiszen egy-egy érzékenyebb növény élete múlhat rajta.

Szegedi Tudományegyetem Füvészkert.
www.fuveszkert.u-szeged.hu

A Füvészkert bejárata.
Amikor a kolozsvári egyetem szegedre költözött, a várostól nagyjából 11 és fél hektár területet kapott, hogy füvészkertet hozhasson létre. Ennek építése meg is kezdődött 1925-ben az alapító igazgató, Győrffy István által, aki a gyűjtő utak anyagát használta ehhez.

Az indiai lótusz (Nelumbo nucifera) 1933-ban került a Füvészkertbe az óföldeák-gencsháti Návay kastély -ma már nem létező- tavából.
A füvészkerti kút artézi vizével feltöltött tóban megtalálta életfeltételeit, Közép Európa legnagyobb szabadföldi állományát alkotja.

Dél-kínai (szecsuáni) ősfenyő.
A dél kínai (más néven szecsuáni) ősfenyőt (Metasequoia glyptostroboides) sokáig csak megkövesedett maradványokból ismerték és kihaltnak hitték. 1944-ben találták meg az élő példányait. 1948-ban számos mag került Európába. Ezekből a magokból Szegedre is jutott, s belőlük nevelkedett a kertben látható öt egyed, amelyek ma a kert legmagasabb fái. A veszélyeztetett fajok közé tartozik, világszerte védett növény.
A kert természetesen nagy hangsúlyt helyez az oktatásra, illetve a látogatók pihenésére. Az esztétikai élmény mellet fontosnak tartják a növények sokszínűségének bemutatását, illetve a kertben található madarak ismertetését is.
Agostyáni Arborétum.

Az Arborétum Agostyán község határában található, megközelíthető gyalogosan, kerékpárral, autóval, és tömegközlekedési eszközökkel, az út Tatától mindössze 8 km.
Amint leágazunk a Tata-Tardos közötti útról és beérünk a parkolóba, máris sokat ígér a látvány. A nem mindennapi, szépen faragott székely kapu a maga hatalmas méretével sem tudja elrejteni a belsőt. Láttatni csak annyit enged, hogy máris sóvárogjunk.

Nyitva tartás szezonban: V.1.-IX.30.: Szo:-V: 9.30h, 11h, 13h, 15h
Kizárólag szakvezetéssel.
Előzetes egyeztetés esetén csoportokat hétköznap is fogadunk.

Az arborétumot 1953-ban alapították egy pályázat alapján, bár a terület értékeit már az Eszterházyak is felismerték. Alapvetően fás szárú növények részére került kialakításra, melyek vagy őshonosak, vagy honosítás alatt álltak.

Az arborétum csak előzetes bejelentkezés után, és kizárólag vezetéssel látogatható, ám a belépő ára még így is elhanyagolható.
Elmondható, hogy a cél, vagyis a kísérletek eredménnyel jártak, hiszen a tájba illő fafajoknál értékesebbé váltak az újak, a faanyagot illetően.
S ok különleges növényt láthatunk. Várnak ránk a tulipánfák, selyemfenyők, vasfák, diók (fürtös diók) jegenyék, lucok és borókák, duglaszok. Pompáznak még örök és télizöld cserjék.
A látogató számára azonban az igazi érték, mégiscsak a feledhetetlen esztétikai élmény. Ez az arborétum egy olyan gyöngyszeme a gerecsei tájnak, mely mindenképpen megér egy sétát, akár évszakonként.
ELTE füvészkert.
www.fuveszkert.org

Winterl Jakab – a vegytan és a botanika professzora – 1771-ben teremtette meg Magyarország első botanikus kertjét. A botanikus kert már kezdettől fogva az orvos – és gyógyszerészképzés segítése mellett feladatának tekintette a hazai flóra kutatását.

Tavasz.
1777-ben az Egyetem Budára, a királyi várba költözik. A botanikus kert pedig a mai Krisztina tér és a Déli pályaudvar közötti területen folytatta működését. Hamarosan azonban újabb költözködésre kerül sor.

Nyár.
Winterl Jakab 1788-ban adja ki a botanikus kert első magcsere-katalógusát (Index Horti Botanici Universitatis Hungaricae), melyben nemcsak a kertben található, mintegy 1600 növényfaj neve szerepel, hanem itt olvashatjuk számos Kárpát-medencei elterjedésű növény első, rézmetszetekkel illusztrál, tudományos leírását.
Akik olvasták a Molnár Ferenc művét, a Pál utca fiúkat, előttük nem ismeretlen az ELTE füvészkertje, hiszen a regényben nem egyszer előfordul, sőt, a leglényegesebb események közül is sok ezen a területen játszódik. Egy valódi különlegesség, hiszen a nyolcadik kerületben, tehát a város szívében találhatjuk ezt a nyugalomszigetet.

Tél.
A területet II. József adományozta az egyetemnek, miután feloszlatta a szerzetesrendeket, és a ferencesek kolostorkertjét erre a célra szánta. Csodálatos látványt nyújt, az évente megrendezett cseresznyevirágzási ünnep. Nemzeti Botanikus Kert- Vácrátót.
www.botkert.hu

Vácrátót az Alföld egyik északi kiöblösödésében, a Veresegyházi-medence és a Gödi-lapály találkozásánál fekszik, 100-200 m tengerszint feletti magasságban. Az enyhén hullámos felszínt ma homok pusztákkal, nedves rétekkel váltakozó szántóföldi táblák, kiskertek, nadrágszíj parcellák, s ültetett akác és fenyőerdők tagolják.
A felszínt nagyrészt folyami eredetű, a jégkorszak idején a Duna és más vízfolyások által ideszállított erősen meszes homok borítja. A homok mellett előforduló rozsdabarna erdőtalaj valamikori erdők jelenlétére utal.

A honlapon a térkép alatt az egyes sorszámokhoz tartozó növények megnevezése és azok latin neve található.

Az MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézete által működtetett arborétum nem kevesebb, mint 180 éves múltra tekint vissza. Amellett, hogy itt találhatjuk hazánk leggazdagabb tudományos élőnövény gyűjteményét, nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a 25 hektáros területen emellett 62 madár, 22 hal, és 72 puhatestű faj is jelen van.

Kerttörténet
1827-1870.

Korabinszky Mátyás 1786-ban megjelent könyve már két udvarházról tudósít Rátóton. A vácrátóti kertről az első említés 1827-ből, a Géczy család 1846-ig tartó földbirtokosságának idejéből származik. Valószínűleg egy egyszerű, átlagos angolkert lehetett itt, a Sződ-Rákos patak baloldali völgybevágódásának lankáin, olyan, mint a többi középnemesi kastély parkja a XIX. század elején. Az 1842-es katonai térképen már jól látható a kert kacskaringós útrendszerrel, tóval, tisztásokkal, nagyjából a mai kert méretének megfelelően.

Kilátó a mai Rendszertani gyűjtemény helyén.
1871-1921.
Többszöri tulajdonosváltást követően 1871-ben döntő esemény történt a kert története szempontjából, Vigyázó Sándor vásárolta meg a birtokot összes felszerelésével, állatállományával, ingóságaival együtt.

Gróf Vigyázó Sándor.

Az egykori Vigyázó kastély.

Kőhíd a patakon.
1921-1952.
1921-ben, 96 éves korában elhunyt Vigyázó Sándor. Végrendeletében roppant vagyonát, könyvtárát, értékes műtárgygyűjteményét, kastélyait, városi palotáit, sok ezer kataszteri hold földjét a Magyar Tudományos Akadémiának ajándékozta. Ferenc fia halála (1928) után azonban hosszú pereskedés indult el a lány- és az oldalági örökösök és az Akadémia között a vagyonért, amely az illetékek miatti szűk becsléssel is meghaladta a 20 millió (!) aranypengőt. Az évekig tartó huzavonában az értékes kert egyre pusztult, végül 1936-ban egy pesti ügyvéd birtokába került. Az új tulajdonosok felszámolták az üvegházakat, lebontották a 28 szobás, emeletes kastélyt, s helyette felépítették a ma is látható udvarházat. A kert felét kivágatták, hogy gyümölcsöst telepítsenek a helyébe.
A második világháború, megannyi csodálatos szépségű, értékes kastélykertünkhöz hasonlóan, borzasztó pusztítást hozott. 1945 nyarán több száz orosz katona állomásozott itt, földbe ásott bunkerekben, sátrakban. A harcok elmúltával szanaszét téglatörmelék, autóroncsok, kerekek, vasdarabok hevertek, köztük lőszer és hadianyag maradványok. Az udvarház minden ajtaja, ablaka hiányzott, az épületet kifosztották, feldúlták, a szobák trágyával voltak tele, mivel azokat istállónak használták. A kert útjait felverte a gaz, tavai feliszapolódtak, fáit folyamatosan tüzelte a lakosság. Az újjáépítés során több mint 200 kocsi szemetet és hulladékot kellett elszállítani területről.
1952 után.
A háborút követően többszöri gazdacsere után végre megvalósult az örökhagyók szándéka, az ingatlan a Magyar Tudományos Akadémia birtokába került és itt alakult meg a MTA Botanikai Kutatóintézete 1952. január elsején.
A modern botanikus kert kialakításában elévülhetetlen érdemeket szerzett az intézet hajdani igazgató helyettese, Újvárosi Miklós (1912-1981) professzor. A kert fejlesztésének a fő szempontja az volt, hogy az új gyűjteménycsoportok összeállításakor is megőrizzék a kert régi formáját. A múlt században készült kertterv felhasználásával helyreállították az eredeti úthálózatot, a gyomfáktól és bozóttól megtisztították a területet, a több évtizede eliszaposodott tavakat, patakmedret kitisztították, és új műtárgyak, fahidak épültek. Az óriási iszapmennyiséget a terület feltöltésére használták.

Újvárosi Miklós.
A pusztuló növényzet pótlására nagyarányú növényszaporításba kezdtek. Az ezredforduló óta pedig a látogatók tájékoztatására új térképek, ismertetőtáblák kerültek kihelyezésre és Tanséta ösvényt jelöltünk ki. Megépült a Berkenyeház, az új pozsgás- és kaktuszház és jelenleg is folyik az üvegházak átépítése.
Kialakult a négy gyűjteményi egység:

Aktuális programjai közül nagyon ígéretes hangzik a tulipánok bemutatása, amely nem kevesebb, mint 60 fajt ölel fel, és a kinyílt virágfejek 400 négyzetméternyi területet fednek le.
Tiszakürti Arborétum.
Grófi kertből arborétum a Tisza mellett.
A terület „működést” egyszerű grófi kertként kezdte, csak később lényegült át arborétummá. A Tige család volt az, aki először Tiszakürtön egy kisebb vadászkastélyt épített, majd otthonául is e községet választotta. Gróf Tige Lajosnak egyetlen lánya született, akit a szarvasi birtokkal rendelkező hadmérnök gr. Bolza József fia kért feleségül. A kert, megszületését a Bolza családnak köszönheti, akik világot járt emberek voltak, és a tiszai árterületen lévő telekre főúri kertet álmodtak.
A hármas platán.
Teljes intézményi önállóságát 1990-ben nyerte el, majd 2001-ben a park teljes területe, vagyis nem kevesebb, mint 60 hektár, országos természetvédelmi terület lett.
Alcsúti Arborétum.
www.alcsuti-arboretum.hu

A településen 1825-töl kezdődött meg a különleges növények gyűjtése. Ez a szenvedély akkoriban sem volt olcsó, így nem véletlen, hogy uralkodói körökből került ki az alapító is, aki nem volt más, mint József nádor.
A főherceg klasszicista kastélyához tartozó kert 40 hektáron terül el, ahol számtalan növényritkaságot gondoznak. A terület egyik legszebb látványossága a hóvirágünnep, amikor ennek a védett, fehér szépségnek százai által alkotott paplan befedi a tájat.
Az Alcsúti Arborétum Természetvédelmi Terület, a Vértes hegység lábánál fekszik, mely hazánk egyik legértékesebb élőfa gyűjteménye. József nádor családi birodalomnak szánta ezt a parkot, minden családi eseménynek, kedves családtagjainak valamilyen emléket állított. Ezért minden ünnepi alkalommal fát ültetett és a park egyes részeit a neki kedves emberekről nevezte el. A nyírfaliget neve a nővéréről, a belga királynőről kapta a Mária-Henrietta berek elnevezést. A Hermina sziget, melyhez a Hermina-híd vezet, a másik nővére nevét viseli.

Az arborétum növénygyűjteménye sok érdekességet, ritkaságot kínál, hazai fajokon kívül messze földről ideszármazott példányok is megtalálhatóak.
Alcsúti Arborétum nevezetességei:
- Habsburg kastély maradványai
- Kastélykápolna
- Pálmaházi romok
- Kutatóház
- Babaház
- Medveház
- Gloriette
- Grotta
- Oroszlános kút
- Koronás-híd
- Óriás platán
- Óriás tuja
Fentiek a http://www.bien.hu/ honlapon megjelent cikk és a neten található fotók alapján készültek.

Címkék: megmutatom

Kapcsolódó hírek:

A világ e - szemét - fővárosa.

Tündérkémény, kőhullám, kék lyuk – Meghökkentő helyek a világban.

A "Nap Város Tornya" a Cotonduba szigetére épült.

Levélfaragványok…

Kommentáld!

Hozzászólások

Új hír

Hírek szerkesztése

Közösségben Mindenben

Ez történt a közösségben:

Friss események »

Szólj hozzá te is!

Impresszum

Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu

Impresszum Felhasználási feltételek Adatvédelem Médiaajánlat FAQ

Felhasználónév:
Jelszó:

Felhasználónév:
Jelszó:

Felhasználónév:
Jelszó:

Felhasználónév:
Jelszó: