Hihetetlen képek a világ egyik legtitokzatosabb helyéről

Externsteine

Az erdei szentély: Externsteine

Az Észak-Rajna-vesztfáliában található Teutoburgi-erdőt járva különös, bámulatos látvány tárul az utazó elé, amikor megpillantja Externsteine szinte nem is evilági körvonalait. A kép megrendítően látomásszerű Őt viharvert, bizarr formájú, barlangokkal, járatokkal és titkos kamrákkal teli homokkőszikla tornyosul a kis tisztáson, mintegy harminc méter magasra nyúlva a fák között. A tündérmesékbe illő környezet akár egy gyermekkönyv illusztrációja is lehetne.
A sajátos atmoszférához az is hozzájárul, hogy a térség tele van ősi, szent helyekkel, és maga a sziklaegyüttes is erős mitologikus asszociációkat ébreszt. A német néphagyományok szerint a köveket óriások emelték egyik napról a másikra, majd az ördög felégette őket. Ezzel magyarázzák a sziklák groteszk, kifacsarodott formáját.
A misztikum övezte Externsteine valódi rendeltetésére vonatkozóan a bizonyítékok ingatagok: az egyik elmélet szerint már a kőkorszakban jelentős vallási szertartások központja volt, míg mások úgy vélik, hogy csak a 17. században nyert szakrális jelentőséget, amikor a keresztesek meséinek ihletésére Jeruzsálem szent helyeit próbálták újjáteremteni.

A középkor óta erődként szolgált, majd üdülőkastélyként és börtönként is funkcionált. Napjainkban pedig eredeti formájában helyreállítva csodálhatod meg ezt a különleges és népszerű turistalátványosságot.

Pogányok ás keresztények nyomában

Germániában 722 körül a kereszténység lépett a pogányság helyébe, Így az új vallás a korábbi rituális helyeket is kisajátította. Így lett Externsteine is a középkori keresztény remeték menedékhelye. Ezen idők emlékét őrzi az egyik nagyobb szikla pompás faragványa is: a Keresztlevétel című alkotást cisztercita szerzetesek hozták létre, akik az Externsteine szikláiba vájt kamrákba jártak imádkozni.

Externsteine emberi kéz alkotta barlangjai behálózzák a sziklaegyüttest. A rejtélyes folyosók egy részének máig megmagyarázhatatlan a funkciója: láthatsz itt sehová sem vezető lépcsőket, furcsa emelvényeket és a sziklafalakba vájt nagyobb nyílásokat is. Egy ajtónyíláson át közelítheted meg a legszélesebb sziklatömböt is, mely egy nagy, szabálytalan alakú kamrát foglal magába.
A kamra mindkét ablaka abba az irányba néz, ahol a nyári napforduló idején felkel a Nap, ezért a tudósok azt feltételezik, hogy a helyiség egykor valamiféle pogány napkultusz szertartásainak színhelye lehetett.

A Stonehenge német testvére

Externsteine egyik legemlékezetesebb látnivalóját tekintheted meg abban a kis kápolnában, melyet az egyik szirt csúcsa közelében vájtak ki a sziklából. A kápolnát szintén a sziklába vájt lépcsőkön és egy gyaloghídon át közelítheted meg. A helyiség keleti végénél felfedezhetsz egy boltíves fülkét is, melynek nincs párja a hagyományos templomépítészetben.
Közvetlenül az oltár fölött egy ötven centi átmérőjű kerek ablak látható, melynek feladatát a 19. századi régészek fejtették meg.

Az ablak két olyan fontos csillagászati irányt mutat, melyet számos kőkori és más kultikus hely is megjelöl. A kutatók szerint a kápolnát azért építették olyan magasra, hogy tisztán láthassák a Napot és a Holdat, amikor az erdő lombkoronáján túl megjelennek a horizont peremén. További érdekesség, hogy a kutatók rájöttek, hogy Externsteine és a Stonehenge nagyjából ugyanazon a szélességi fokon fekszik, ami azt bizonyítja, hogy Európa csillagász papjai számára nagy jelentőséggel bírt mindkét helyszín.

Rituális hely a szent vonalak mentén

Wilhelm Teudt evangélikus lelkész az 1920-as években rájött, hogy Externsteine, azoknak a szent vonalaknak a hálózatán fekszik, melyeket Ő fedezett fel Észak-Németországban.
Az evangélikus lelkész úgy vélte, hogy ezek a vonalak azonosak a más kutatók által már azonosított ősvonalakkal, melyek egyéb történelmi emlékekhez, például a közeli Bad Meinberg kőköréhez kapcsolják Externsteinét. Teudt tapasztalatai révén arra következtetett, hogy az obszervatórium-kápolna tetejének eltűnése a cisztercita szerzetesek szándékos rombolásának következménye, akik abból a célból tették tönkre a szentélyt, hogy megszabadítsák a helyet pogány jellegétől, és alkalmassá tegyék a keresztény vallás gyakorlására.

Fenti összeállítás, a Különös helyek, elbűvölő tájak című könyv alapján készült.
Képek: internet