Hihetetlen mélységek, lenyűgöző csodák, három rejtélyes, nagy múltú alagút, amit neked is látnod kell!
Miután
a földet és bizonyos mértékig az eget is meghódította, a mélységek felé
is elindult az emberi képzelet, olyan hihetetlen mérnöki csodákat
létrehozva, melyek láttán az utazók a mai napig elámulnak. Ha téged is
vonzanak a rejtelmes, ugyanakkor lenyűgöző, földalatti helyek, íme,
három alagút, melyet nem hagyhatsz ki, ha épp arra jársz.
Orosz romantika a föld alatt: a moszkvai metró, Oroszország
Előbb-utóbb
minden nagyváros szembetalálja magát azzal a kérdéssel, amit
terjeszkedése okoz a közlekedésben. Ha pedig a felszín nem szolgál kellő
térrel ahhoz, hogy a felfokozott gazdasági tevékenységeket
lebonyolítsák, a föld mélye kerül előtérbe. Moszkvában a többi európai
nagyvároshoz képest későn épült meg az első földalatti vasútvonal, a
beruházást csak a kommunista rezsim idején indították el.
A metróhálózatot 1931-ben kezdték cl építeni, fejlesztése pedig a mai
napig tart. Vannak azonban olyan részei, ahol nem csupán utasként
érdemes elidőzni, ugyanis nem véletlen, hogy Moszkva földalatti világa
nemzetközi hírnévre tett szert.
Hatalmas terek.
A
legrégebbi metróalagutak legnagyobb jelentősége hatalmas méretük
mellett az állomások különleges és gazdag díszítésében rejlik.
A Komszomolszkaja állomás.
A lefelé haladó mozgólépcsők utasai a peronok között tágas csarnokba lépnek, ahol még szobrok is találhatók.
A Komszomolszkaja állomás más szemszögből.
A
falakat többnyire rózsaszínű, néhol fekete márványlapok borítják, és
csillárok fénye világítja meg a falakat ékesítő, hősi motívumokat
ábrázoló szobrokat, mozaikokat, festményeket, faragványokat és
díszvakolatokat.
A moszkavai metró
A
peronok meglehetősen szélesek, ami az előbbiekkel együtt nem titkoltan
azt a célt szolgálta, hogy a metró mind a külföldi, mind a helyi
látogatókat elkápráztassa. Ha különleges hangulatra vágysz - az, hogy a
modern Moszkva alatt egy sajátos, nosztalgikus világ rejlik, mindezt
könnyen megadhatja - mindenképp barangolj az itteni metróállomásokon
különös tekintettel a Novokuznyeckaja és Komszomolszkaja állomásokra.
A leghíresebb: Csalagút, Nagy-Britannia/Franciaország
A csalagút a térképen.
A
La Manche-csatorna alatt húzódó Csalagút, melynek létrehozása óriási
lépést jelentett a szigetország és a kontinens között való közlekedés
életében, a világ talán leghíresebb alagútja, melyen élete során minden
utazónak át kell kelnie egyszer. Már csak amiatt, a különleges élmény
miatt is, hogy mélyen, a tenger alatt teszi meg útját.
A csalagút metszete.
Az
Anglia és Franciaország közötti összeköttetés ötlete egészen a
napóleoni időkig nyúlik vissza - az elképzelést ugyanis maga Napóleon is
támogatta. A Csalagút - nyelvújítóink a csatorna és az alagút szavakat
vonták össze e kifejezésben - megépítésére, melyet vasúti közlekedésre
terveztek, 1986-ban adtak megbízást, majd 1990. október 30-án törték át
azt a vékony kőzetfalat, mely a Csatorna krétakori mészkőmedrében haladó
angol és francia fúrógépeket még elválasztotta egymástól.
A csalagút vonalvezetése.
Ez
akkoriban kettős jelentőséggel bírt: Nagy-Britannia a szó szoros
értelmében megszűnt szigetnek lenni, egyben elkészült a világ, tenger
alatt leghosszabban húzódó, pontosan 51,5 kilométer hosszú alagútja.
A csalagút bejárata az angliai parton.
A
szervizalagútjainak köszönhetően teljes mértékben biztonságos Csalagút
nemcsak a technika lenyűgöző eredménye - hanem egyben a szervezés
diadala is, mindemellett a nemzeti összefogás jelképe.
Az egyik fúrópajzs.
Ha
úgy döntesz, Franciaország északi partvidékéről egy-két napra Angliába
látogatsz, a Calais közelében fekvő Coquelles városából kell elindulnod,
hogy Dover mellett, Folkestone-nál érd el a túlpartot.
Az újkor mérnöki csodája: Temze-alagút, Nagy-Britannia
A
lovagi címre emberi lény nem volt még méltóbb, mint Marc Brunel, aki a
híres Temze-alagút létrehozásához nélkülözhetetlen fúrópajzsot
megalkotta - tartották egykor az angolok. Az alagút létrehozását a
gazdasági kényszer sürgette, ugyanis az 1800-as évek elején a London
Bridge-en naponta négyezer lóvontatású szekér és kocsi kelt át a
túlpartra, miközben közel négyszáz révész húzott hasznot a személy- és
áruszállításból.
A Temze alagút egykori lejárata napjainkban.
A
zavartalan forgalom biztosítása érdekében a mérnököknek a világ első
víz alatt húzódó alagútját kellett megtervezniük és kivitelezniük. Az
1825-ben megkezdett és 1843-ban befejezett, emberfeletti munkával
készült alagutat július 26-án a fiatal Viktória királynő és Albert
herceg avatta fel.
Mikor még csak agyalogosok használhatták.
1870-ben vonatokkal.
A
végpontjain lendületesen kanyargó lépcsőkkel és csodás dekorációs
elemekkel ellátott, régen csak gyalogosok által használt alagút ma a
londoni metróhálózat részét képezi, az egykor tervezett téglafalak pedig
ma is az újkor egyik legjelentősebb mérnöki csodájának állítanak
emléket.
A Temze alagút 2005-ben.
Arról,
hogy az idelátogatók ne felejtsék el, hogy egykor itt adtak vidám,
gyertyafényes vacsorákat az Alagút Klub elkötelezett tagjai, a Brunel
Museum gondoskodik, ahonnan szervezett túrákat indítanak az alagút
alaposabb, titkokban, érdekességekben és történelmi tényekben gazdag
felfedezésére.
Az építészeti remekmű 1869-ben a metróhálózat részévé vált, most
felújítás miatt le van zárva. 2010 márciusában két napra ismét
megnyitották a gyalogosok előtt. A gyalogosok pénteken és szombaton
vehették újra birtokukba. A Brunel Múzeum igazgatója szerint az alagút
nem csak a metróhálózat bölcsője, hanem a viktoriánus korszakban
tapasztalt gazdasági virágzás helyszíne is.
Fenti ismertetés a femina.hu cikke alapjám készült. A képeket az interneten találtam.
Kapcsolódó hírek:
Angkor
Lina Medina, a világ legfiatalabb anyukája, ma már 76 éves
Ganzfeld-kísérletek
A tűzönjárás rejtéjei