Csak 18 éven felüliek látogathatják a huncut múzeumot: titkos hely volt Nápolyban (A www.femina.hu cikke alapján.)

A nápolyi titkos múzeum telis-tele van erotikus tárgyakkal. A Nápolyi Nemzeti Régészeti Múzeum ma különös helynek ad otthont. A nagyközönség sokáig nem láthatta a Titkos Múzeum huncut kiállítási tárgyait, azonban azt végleg megnyitották az érdeklődők előtt. Nézd meg az alábbi képeken:


A Nápolyi Nemzeti Régészeti Múzeum Nápoly városában, Dél-Olaszországban található. Ez Itália legjelentősebb régészeti múzeuma.


A múzeum főként az eltemetett Herculaneum és Pompei területéről tudhat magáénak hatalmas gyűjteményt.


A kiállítási tárgyak az ókori római és görög kultúra, valamint a reneszánsz hagyatékai.


Pompeiben egykor számos erotikus, szexuális tárgyú régészeti leletet találtak, a városban népszerűek voltak a bordélyházak is.


Ezeket azonban a régészek titkolták, pornográfiának nyilvánították, és 1819-ben elzárták a nagyközönség elől.


Az ezeket magában foglaló Gabinetto Segretót az 1960-as évektől csak érett emberek látogathatták, akikre nem jelentett morális veszélyt. Ez az akkori felfogás szerint a tanult férfiakat jelentette.


A múzeum többször bezárt és kinyitott, 2000 óta azonban folyamatosan látogatható.


A kiállítás 2005-ben kapott külön szobát a nápolyi múzeumban.


A kiállított szobrok, használati tárgyak és festmények obszcén mivolta miatt a tárlatot csak 18 éven felüliek látogathatják.


A múzeumban az ábrázolások mellett egyéb látnivalók is várják az érdeklődőket, a képen például egy pompeji bordély fekhelye látható.


A kiállított képek nagy része ma már simán beleesne az obszcén, vagy pornográf kategóriákba, míg erről úgy tűnik az antik embereknek más volt a felfogásuk. A fallosz, mint szimbólum általánosan alkalmazott jelképe volt a termékenységnek, megóvott a rontástól, s távoltartotta a háztól a rosszszándékú behatolókat. Sok kereskedő mintegy cégérként is alkalmazta kapuja fölött, jószerencsét, gazdagságot remélve tőle.




Konkrét jelzésre is használták: a bordélyokhoz vezető út köveibe vésve, vagy annak bejárata fölötti cégérként.


Ez utóbbi szerepkörben alkalmazhatták a múzeumban az ámuló japán feje fölött ágaskodó kő motívumokat:.


S ha már a témánál vagyunk - ehhez hasonló kis képecskékkel jelezték az emlegetett műintézményekben, az egyes fülkék ajtaja felett az ott igénybe vehető szolgáltatásokat.


Ezek a fülkék gyakorlatilag spájznyi méretűek, ha lehettek, s beépített bútorzatuk volt. Ágy is, párna is: kőből!