Minden idők három legnagyobb katasztrófája
Egy vulkánkitörés, egy kilyukadt tankhajó, egy borzalmas éhínség - három végzetes katasztrófa, mely milliók életét követelte.
Amikor
a természet megmutatja igazi arcát, akkor érezzük csak igazán, mennyire
apró porszemek is vagyunk. De tehetetlenül sodródunk az eseményekkel
sokszor olyankor is, amikor nem mérjük fel előre tetteink végzetes
következményeit - ilyenkor csupán reménykedni tudunk benne, hogy
túléljük a katasztrófát, azután pedig az élet visszatér a rendes
kerékvágásba. Ez eddig még mindig így történt, bár a világ a nagy
katasztrófák után már soha nem ugyanaz, mint előttük volt.
Ötezer atombomba robbanása: a krakataui vulkánkitörés
Az indonéziai Krakatau szigetén található vulkán nem egy életjelet adott már magáról az elmúlt évezredek során.
Mai fotó
Olyan
borzalmas következményekkel járó kitörést azonban még sosem
tapasztaltak, mint 1883 augusztusában. A tűzhányó ekkor valósággal
felrobbant: a hirosimai atombomba energiájának ötezerszeresére rúgó
detonáció egyszerűen darabjaira szaggatta a hegyet. A Krakatau (angolul
Krakatoa, portugálul Krakatao) vulkanikus sziget Indonéziában, a Szunda -
szorosban Jáva és Szumátra szigetei közt.
Krakatau metszeti képe 1883 előtt.
A
nevet használják a szigetcsoportra, a fő szigetre (amelyet Rakata és
Pralane néven is ismernek), illetve magára a vulkánra. Az írott
történelem a vulkánnak több hatalmas - és katasztrofális
következményekkel járó - kitörésére emlékszik.
A kitörés előtt és utáni állapot.
A kitörés utáni állapot.
A
kitörés több mint 25 köbkilométernyi sziklát és hamut - a hamu 80
kilométeres magasságba lövellt fel - lökött ki a vulkánból, és a
történelemben feljegyzett legnagyobb hangkitörést produkálta: a robbanás
zajára a 3100 kilométer távolságra elhelyezkedő ausztráliai Perthben az
emberek felriadtak álmukból, sőt a mintegy 4800 kilométernyire lévő
Rodriguez-szigeten, Mauritius közelében a fültanúk azt hitték,
puskalövést hallanak. A légköri lökéshullám hétszer kerülte meg a
földet, és még öt nappal később is érezhető volt.
A kitörés következményei.
Jelmagyarázat:
Piros - forró gázok.
Kék - cunami.
Világos barna terület: az áradástól érintett terület.
A hivatalos feljegyzések szerint a kitörés legalább 36 147 embert ölt
meg, elpusztított 165 falut és várost és súlyosan megrongált 132-t. Sok
ezren sérültek meg, főképp a pusztító kitörést követő, 30 méteres
szökőár következtében, amely végigsöpört az Indiai- és a
Csendes-óceánon, és hatalmas pusztítást végzett Nyugat-Afrikában,
Mexikóban és Latin-Amerikában.
Az emlékezetes kitörés Krakatau sziget kétharmadát eltörölte. Az 1927
óta történt újabb kitörések egy új szigetet építettek, amelyet Anak
Krakataunak, Krakatau gyermekének neveznek.
Anak Krakatau (Krakatau gyermeke)
Olaj a vízre: az Exxon Valdez katasztrófája
Nem
csak a természet, hanem az emberi gondatlanság is képes rettentő
katasztrófákat előidézni. Bizonyíték erre az Exxon Valdez nevű tankhajó,
mely 1989 márciusában feneklett meg Alaszka partjainál, és engedett
olajos szennyet a tengerbe 1900 kilométernyi partszakaszon.
A pusztítás következménye.
Minden
idők legnagyobb környezeti csapása a fiatal, de tapasztalt kapitány,
Joseph Hazelwood számlájára írható, aki állítólag ittas volt a baleset
idején. Éjfél előtt egy kisebb jéghegyet vett észre a tanker előtt,
ezért iránymódosítást rendelt el, ám hamarosan őrségváltás következett,
és a parancsát elfelejtették teljesíteni. Amikor észrevették a
mulasztást, már késő volt korrigálni: a monstrum zátonyra futott. A
kilyukadt hajótesten keresztül 40 ezer tonna nyersolaj omlott a vízbe,
aminek két héttel a katasztrófa után is még csak a 20%-át sikerült
összegyűjteni. A mentésben tízezer ember vett részt, a költségek elérték
a 2 milliárd dollárt - az élővilágban okozott, felbecsülhetetlen kár
mértékét azonban pénzben nem lehet kifejezni.
Jelszavak és éhezés: a nagy kínai éhezés
A
második világháború után létrejött Kínai Népköztársaság vezetői
1958-ban hirdették meg a Nagy Ugrás nevű társadalmi-gazdasági programot,
mellyel hatalmas lemaradásukat kívánták egy csapásra behozni.
Szövetkezeteket, kommunákat hoztak létre, erőforrásaik nagy részét pedig
a nehézipar fejlesztésére fordították. Mindennek azonban súlyos
következménye lett: 1960-ra nemcsak a könnyűipari termelés esett vissza,
de a mezőgazdaság is csupán az éves terv 50%-át teljesítette.
Kép, az éhséglázadáskori tüntetésről.
Az
ország működése leállt. Az élelmiszer elfogyott, minek következtében
éhínség tört ki. Nem hivatalos adatok szerint 30 millió ember pusztult
éhen az esztelen politikai döntések eredményeként, bár hivatalosan ennek
csak a töredékét ismerték el. A tragédiát csak fokozta a rossz
időjárás: 1960-ban például a földek 60%-a egyáltalán nem látott esőt. A
Nagy Ugrásból a történelem egyik legnagyobb katasztrófája lett- az
állami vezetők 1962-ben kénytelenek voltak leállítani a programot.
Kommentáld!