Nézd meg a Tiltott Várost!
 

A Tiltott Várost többször hasonlították rafináltan faragott kínai varródobozkák sorozatához: a nagyobb doboz mindig egy hasonlót, de kisebbet rejt. Bár ma már mindenki beléphet a Tiltott Város mit sem veszített titokzatosságából.
Amilyen lehetetlen előre megmondani, mit rejt egy dobozka, épp annyira elképzelhetetlen, hogy Peking fenséges palota együttese valaha is maradéktalanul felfedje titkait.

Az ég fiának birodalma

A Tiltott Város megépítését az 1403-1423 között uralkodó Jug-lo, a harmadik Ming Császár határozta el, miután kiűzte a mongolokat Pekingből. Mindmáig tisztázatlan, ugyanarra a helyre építette-e városát, ahol korábban az 1274-ben odalátogató Marco Polót megigéző mongol palota állt, vagy csupán mintaképnek tekintette a mongol Kubiláj kán palotáját.
Annyi bizonyos, közel százezer mesterember és egymillió munkás fogott neki, hogy a Tiltott Város nyolcszáz palotáját, 75 csarnokát, számos templomát, pavilonját, könyvtárát, lakosztályát és az őket összekötő kerteket, udvarokat és sétautakat megalkossa.

Ebben a széles várárokkal és 11 méter magas fallal védett császári negyedben, ahova közönséges földi halandó kezdettől nem tehette be a lábát, 24 Ming és Csing császár uralkodott egészen l9ll-ig, a polgári forradalom kitöréséig.
A Tiltott Város építészeti remekmű. Szépsége nem annyira az egyes épületekben, inkább az együttes átgondolt elrendezésében és a díszítéshez használt színek kombinációjában rejlik.
Egészében azt a kínai szemléletet tükrözi, miszerint a császár, az Ég Fia, mint közvetítő felelős a rend és harmónia fenntartásáért a Földön.

Csak a kiváltságosok léphettek be

A város téglalap alaprajzú, és Pekinghez hasonlóan észak-déli tájolású. Fontosabb épületei dél felé, a jótékony hatású, szent nap irányába néznek. Az épületek tetejét faragott őrző figurák díszítik, mivel a kínaiak úgy tartották, a gonosz szellemek a tetőn keresztül jutnak be az épületekbe.

A város hivatalos bejárata a Déli kapu volt: dobpergés és harangzúgás jelezte, valahányszor a császár áthaladt rajta, továbbá innen szemlélte meg seregeit, itt szabott ki büntetést a foglyokra, innen nézte végig a gonosztevők megkorbácsolását, és hirdette ki az újév beköszöntét.
A kapun túl elterülő térség magába foglalja az Arany-folyó egy szakaszát. Az íjszerű ívet leíró folyó öt csodálatos márványhídjával a Mennyei Béke Kapujához, onnan pedig a kínai világ középpontjának tartott Mennyei Béke Csarnokához vezet. Ebben a káprázatos teremben trónolt Sárkánytrónusán a császár, és ünnepélyes alkalmakkor nagyszabású rendezvényeket tartottak itt.
Mögötte emelkedik a Tökéletes Béke Csarnoka, ahol a császár a külföldi követeket fogadta. Ha tehette, egyetlen császár se merészkedett ki a Tiltott Városból. Vendégeiket a három hivatalos császári épület
legészakibb tagjában, a Béke Megőrzésének Csarnokában szórakoztatták.

E csarnoktól északra három palota áll, melyekben a császári rezidencia kapott helyet Kettő közülük, a Mennyei Tisztaság Palotája és a Földi Nyugalom Palotája a császár, illetve a császárné lakóhelye volt. Közöttük emelkedik az Egyesülés Csarnoka, jelképesen fejezve ki császár és császárné, Menny és Föld, jang és jin, a férfi és női princípium egyesülését. A palotákon túl terülnek el a kertek, melyek az épületek szimmetrikus elrendezését tavakkal, sziklakertekkel, templomokkal, könyvtárakkal, színházakkal, pavilonokkal, fenyő- és ciprusfákkal oldják.

Kilencezer ágyas és eltűnt szeretők

Megtalálhatók itt a több ezer szolga, eunuch és ágyas lakrészei, hiszen ők egész életüket a Tiltott Város falai között töltötték. Ez a káprázatos épületegyüttes ugyanis nem csupán hatalmi székhely volt: a Tiltott Város teljes egészében a császár kényének-kedvének kielégítését volt hivatott szolgálni. A pompás étkek elkészítéséről mintegy hatezer szakács gondoskodott, a testi örömökről pedig kilencezer ágyas, akiket hetvenezer eunuch őrzött.

A császári korona.

Az 1908-ban elhunyt özvegy császárné, Cü Hszi híres volt arról, hogy étkezésein 148 fogást tálaltak fel, és eunuchjaival fiatal szeretőket kerestetett, akikről, amint a város kapuin belülre kerültek, soha többé nem lehetett hallani.

A várost mára megnyitották

A Sárkánytrón hatalmának 1911-ben a kínai forradalom kitörése vetett véget. Egy évvel később az új köztársaság vezetői lemondásra kényszerítették az akkor hat éves császárt, Pu-jit. Annyit megengedtek neki, hogy 1924-ig, gyakorlatilag házi őrizetben, a Tiltott Városban éljen. Az épületek többsége ettől kezdve pusztulásnak indult.
Napjainkban azonban a csarnokokban és palotákban a Tiltott Város csillogó múltját bemutató kiállítások láthatók, és ahogy egyre több látogató keresi fel e lélegzetelállító labirintust, mind nehezebb megérteni a császárt és udvartartását még alig száz évvel korábban is övező titokzatosságot.

A császári trón

De a falak és tágas udvarok a múltat idézik, akárcsak a kiállításokon bemutatott, művészi tökéllyel megformált, káprázatos fegyverek, ékszerek, császári öltözékek, hangszerek és ajándéktárgyak, melyeket a világ legkülönbözőbb uralkodói ajándékoztak Kína császárainak. A helyet az UNESCO 1997-ben felvette a Világörökség helyszínei közé.
Fentiek a Reader’s Digest Különös helyek elbűvölő tájak című könyve és a net alapján készültek.