Peterhof, Petrodvorec, Szentpétervár

Az orosz uralkodók Szentpétervár körüli nyári rezidenciái közül minden tekintetben első Peterhof, amelyet még I. (Nagy) Péter építtetett.

Nagy Péter

I. Péter az új főváros, Szentpétervár megalapítása után azt tervezte, hogy a királyi paloták olyan fejedelmi koronáját fogja megalkotni ehelyütt, mint amilyeneket Franciaországban látott. Peterhof el is nyerte az „orosz Versailles" címét, ám ennek a tengerparti rezidenciának jól meghatározató sajátos arculata van, és csak kismértékben emlékeztet a Napkirály Palotájára. A terület erdős volt, de 1714-ben az uralkodó elrendelte, hogy építsenek ide egy palotát, amelyet 1723-ban felavattak, azonban a cár sohasem lakott falai közt; jobban szerette a parkban álló legegyszerűbb pavilonokat.

I. Péter dolgozószobája

Ebben az időben az európai művészet a csodálatos virágzás korszakát élte, épp ezért az általa számtalan vázlatban rögzített terv tető alá hozatalát Péter a legkiválóbb külföldi építészekre bízhatta.

Petrodvorec az orosz „Versailles”

Ők tervezték a barokk stílusú, az Alsó és a Felső park közötti 16 m magas természetes teraszra emelt Nagy Palotát. Ez a fantasztikus és összetéveszthetetlen épület a Nagy vízlépcső fölött emelkedik.

Kerítésfal

A palota jelenlegi arculata Francesco Rastrellinek köszönhető, aki 1745-55 között emeletet épített a központi épületre, valamint szárnyira két alacsony galériát húzott, amelyet két pavilonnal zárt le. A palota kifinomult ízlésű homlokzata a tenger felé fordul, sárgás színben tündököl, 270 méternyi hosszában fehér oszlopok, oszloptalpak és ablaknyílások tagolják.

A galériák nyugodt horizontális ritmusa jól köti össze a főépület tömegét, amelyet manzárdtetőzet fed, a pavilonok vertikális vonalaival.
Az épület másik oldala hasonlóan elegáns arculatot mutat, és magához öleli a francia mintát követő Felső parkot, amelynek középpontjában a látványos, lovakkal, tengeri paripákkal és delfinekkel körülvett Netpun-kút áll.

Neptun kút

Peterhofban a tengeri szimbolika uralkodik! Rastrelli részt vett a Nagy Palota belső kiképzésében is: az ő műve a különleges faragványokkal és aranyozott szobrokkal fényessé tett díszlépcső, a trónterem, a bálterem a lakószobák, mindaz, ami a kor teátrális ízlésének megfelelően elengedhetetlen volt az uralkodó híres belépői számára.

Ebédlő                                    Bálterem

A XVIII. sz. 70-es éveiben Jurij Felten alakított át sok termet, köztük tróntermet és fehér színű ebédlőt. A trónteremben II. Katalin lovon ülve ábrázoló nagy festményt helyezett el.
A Fehér ebédlőt stukkókkal díszítette, amelyek virágokat és gyümölcsöket, vadásztrófeákat és tegezeket, táncoló puttókat ábrázoltak. A palota egyik leghatásosabb helyisége az Arcképek terme: 386 festmény fedi be a falat, minden festmény egy-egy nőt ábrázol, akik 50 orosz kormányzóság különböző viseleteit hordják.

Arcképek terme (részlet)

Peterhof nagyszerű épületegyüttesét természetesen szökőkutak is díszítik, szerepük alapvető az egyedülálló arculat megteremtésében. A svédek fölött 1709-ben Poltava mellett aratott győzelemre emlékeztet a legszebb, leglátványosabb vízlépcső, amely immár Peterhof szimbóluma lett. Elhelyezése is jelentős, a Felső park közepén van, felette a Nagy Palota áll és a tengerrel csatorna köti össze, amely a víz számára eszményi levezető utat biztosít.

                            Sámson kút                                     közelebbről   

64 szökőkút együttesében szerepel a Sámson-kút is, ahol az oroszlánok torkából a víz 20 m magasra lövell.