Az ország legviccesebb falvai

A bűbájos magyar falvak némelyike olyan furfangos nevet tudhat magáénak, melynek hallatán nincs ember, aki ne húzná mosolyra a száját.
A magyar történelem és kulturális örökség, nem utolsósorban pedig a népnyelvi lelemény vagy épp a véletlen olyan eredeti és mulatságos helységneveket alkotott az évszázadok során, melyek még a modern idők legfurcsább hangjaihoz szokott utazókat is képesek megmosolyogtatni. Ha az ország aprócska, de bűbájos falvaiba szeretnél kirándulni, íme, öt igazán különleges, a furkóktól a sárkányokig, és vissza.

Pornóapáti

Pornóapáti címere

Ország: Magyarország.
Régió: Nyugat-Dunántúl.
Megye: Vas.
Kistérség: Szombathelyi.
Rang: község.
Irányítószám: 9796.
Körzethívószám: 94.
Teljes népesség: 407 fő (2008. január 1.).
Népsűrűség: 26,88 fő/km².
Terület: 15,14 km².

A Szombathely városát dél felől megközelítő autóúton nincs ember, aki egy pillanatra el ne gondolkodna azon, vajon nem túl élénk fantáziája tréfálta-e meg, mikor a Pornóapáti felé vezető elágazást jelző táblán a meglehetősen furcsa asszociációkat ébresztő nevet megpillantotta.
Aggodalomra nincs, csupán egy huncut mosolyra van oka annak, aki hasonlóképp járt, Pornóapáti ugyanis létező falu, egy alig több mint 400 lakossal bíró Vas megyei település, a megyeszékhelytől csupán néhány kilométerre. Ha kulturális látnivalói vagy épp virágba boruló arborétuma miatt Szombathelyre látogatsz, vedd célba a kis községet is, természeti szépségekben és nevezetességekben ugyanis korántsem szenved hiányt.
Az 1899-ig nemes egyszerűséggel csak Pornónak hívott falu neve a szláv Pernovo helynévből eredeztethető, az apáti utótag pedig az egykori, ma már a felszínen nem látható ciszterci apátságra utal. A vadregényes Pinka-folyó és a Pornó-patak összefolyása által még megkapóbb hangulatot magáénak tudó falu legfőbb látnivalói közé tartozik az 1780-ban emelt katolikus templom, mely az ország legrégebbi, 1493-ból származó öntött harangját őrzi.

forrás: www.pornoapati.hu

Pornóapáti római katolikus templom.

Kiscsákó

Kiscsákó Geiszt major látképe

A közigazgatásilag a Dél-Alföld egyik jellegzetes városához, Orosházához tartozó falu, Kiscsákó sajátos időutazás részesévé avatja a területére lépőket, köszönhetően legnevezetesebb műemlékének, a ma leginkább romkastélyként emlegetett Geiszt-Gáspár-kastélynak, más néven Geisztmajornak. A kísérteties, de gyönyörű, egykori fényére ma is következtetni engedő kastély 1760 óta áll a területen.
Egykor vadászház volt, azonban 1880 körül a Batthyány családtól a Geiszt família vásárolta meg, akik Ybl Miklós tervei alapján kastéllyá építtették át. Eklektikus megjelenése mellett vadász témájú képei, valamint kazettás mennyezete is figyelemreméltó, csak úgy, mint furcsa története.
A világháborúk után magánkézbe kerülő épület az évtizedek során sok minden volt - tsz-iroda épp úgy, mint ifjúsági klub - tulajdonosai halála miatt azonban több mint tíz éve áll üresen, kísértetmajorként határolva az akácosokon át megközelíthető falut. Ha kedveled a különleges atmoszférával rendelkező helyeket, már csak a kastély miatt sem szabad kihagynod a kiscsákói kirándulást.

A felújításra váró Geiszt – kastély

Furkótelep

A Szekszárd és Villány között található Tolna megyei Furkótelep Báta közigazgatási részét képezi, mely falu maga is megér egy kirándulást, köszönhetően Fazekasházának, a neves festő előtt tisztelgő Czencz János Emlékmúzeumnak, a Tájháznak, a Szivattyútelepnek vagy épp a Szent Mihály- és Szent Vér-templomnak.
Ha előbbieken túl a Halászházban is tettél egy látogatást, vedd célba a szőlők között meghúzódó Furkótelepet, melynek határában mintha jó pár évtizeddel ezelőtt megállt volna az idő. A sajátos sárközi táj hangulata és a halászok öröksége jelentette kultúra nyomai kézzelfoghatóak, elég csak egy sétát tenni a lápréteken, a Duna és a holtágak partján vagy Furkótelep régi temetőjében, ahol hatalmas, ódon kőkeresztek idézik meg a múltat.

Furkótelep temető (Molnár Zoltán fotója)

Bősárkány

Bősárkány címere.

Ország: Magyarország.
Régió: Nyugat-Dunántúl.
Megye: Győr-Moson-Sopron.
Kistérség: Csornai.
Rang: község
Irányítószám: 9167
Körzethívószám: 96
Teljes népesség: 2158 fő (2009. január 1.)
Népsűrűség: 93 fő/km²
Terület: 23,34 km²

A Győr-Moson-Sopron megyében, Mosonmagyaróvártól mindössze 28 kilométerre található Bősárkányt már 1222-ben is Villa Sarkanként emlegették, a nyelvészek és történészek pedig azt valószínűsítik, hogy neve közvetve valóban a sárkány köznévből keletkezett, miután egy földrajzi vagy személynév falunévvé vált.
Utóbbit támasztja alá az is, hogy az országban ez a talányos községnév nem egyedi, több települést is hasonlóképp hívnak.
A hansági sarjerdőkkel, valamint fűzfákkal szegélyezett mocsárrétekkel körbevett települést békés hangulata mellett több látnivaló miatt is megéri felkeresni, többek között azért, hogy megcsodáld a templomteret, a római katolikus templomot, a Szent Sebestyén, Flórián, Rozália-szoborcsoportot vagy a Szent Család-szobrot, nem utolsósorban pedig a Kegyeleti Parkot, az 56-os emlékművet, a Piéta-szobrot és a Millenniumi keresztet.

Bősárkány templom (forrás: internet)

Bősárkány Kereszt.

Bősárkány Millenniumi kereszt.