Bejelentkezés

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Érdekességek a világból klub

Érdekességek a világból klub hírei

Autólogó-történelem II. - A Ferraritól a Peugeot-ig.

11 éve | Pánczél Miklósné | 0 hozzászólás

Autólogó-történelem II. - A Ferraritól a Peugeot-ig.
Balogh Bence www.origo.hu oldalon megjelent cikke nyomán:
Az autók emblémáit a gyerekek is felismerik, ezek az évszázados jelvények komoly értéket képviselnek az autógyártók számára, de mennyit tudunk róluk? Háromrészes sorozatunkban megidézzük a márkák alapításának és a logók születésének történetét. A második részben ki-derül, miért került ló a Ferrari, bika a Lamborghini és oroszlán a Peugeot logójába és azt is megfejtjük, miért éppen csillag szimbolizálja a Mercedes-Benz és villám az Opel autóit.
Ferrari.

Francesco Baracca gróf repülőgépéről származik a Ferrari ágaskodó lova. A világ legismertebb sportautó márkáját mindenki az ágaskodó paripával azonosítja, pedig a német Porsche és az osztrák Avanti benzinkúthálózat is ezt a jelvényt használja. Nem véletle-nül, ugyanis a ló szimbóluma német eredetű, az olasz márka pedig mesébe illő módon örökölte meg az emblémát, amely már a cég alapítása előtt is létezett. Enzo Ferrari 1923 júniusában megnyert egy Grand Prix-t Ravennában. Ezután találkozott Paolina grófnővel, Francesco Baracca, az I. világháború hősies pilótájának édesanyjával, akitől az ötletet kapta. Baracca ugyanis egy fekete, ágaskodó lovat festett a gépére, hogy szerencsét hozzon, a grófnő ezért tanácsolta Ferrarinak a jelvény használatát.

A végleges jelvénybe a Scuderia Ferrari rövidítés és az olasz zászló is belekerült. Enzónak megtetszett az ötlet, de változtatott rajta: Baracca vörös vagy fehér, Ferrari azonban sárga alapra, szülővárosa, Modena színére festette a lovat, melynek farka többé nem lefelé, hanem már felfelé kunkorodott. Az 1929-ben alapított autómárka számára készített emblémán pajzsformában tűnt fel a jelvény, az SF, vagyis Scuderia Ferrari (Ferrari istálló) rövidítéssel, tetején az olasz zászló színeivel. A vélemények megoszlanak arról, hogy vajon Baracca miért a lovat választotta. Egyesek szerint ezzel a birtokaikon tartott ménesekre utalt, de az is való-színű, hogy egy német gépen látott hasonlót. A scuderia szónak megfelelően istállót jelentő Stuttgart címerében is egy hasonló paripa látható, melyet Ferry Porsche is felhasznált a Ferrari örök konkurense, a Porsche logójában.
Ford.

Egy névjegykártyán tűnt fel először a kézzel írt Ford felirat. Henry Ford üzeme az autógyártást forradalmasító T-Modellel szerzett hírnevet, ezzel együtt pedig az amerikai ipar és a 20. századi gépiesített világ szimbólumává vált. A sikert meghozó autógyár már a harmadik nagy vállalkozás volt Ford életében. A csődbement Detroit Automobile Company és a Cadillac-ké változott Henry Ford Company után 1902-ben hozta létre a Ford & Malcomson céget, melynek kezdetben a Dodge testvérek szállítottak alkatré-szeket. Később részvényesekké váltak és segítettek neki beindulni, amíg meg nem unták, és megalapították saját vállalkozásukat, amely később a Ford detroiti konkurense, a Chrysler tagja lett.

A céget hamarosan átnevezték Ford Motor Company-nek, első igazán sikeres típusuk, a kizá-rólag feketében készülő T-Modell pedig 1908-tól 1927-ig elárasztotta a világot. Fordnak többé nem voltak finanszírozási gondjai. Az emblémát Childe Harold Wills, vezető mérnök tervezte, aki az eredeti kézírásos feliratot csupán saját névjegykártyájához használta, majd ezzel a betűtípussal készültek a hűtőre erősített első feliratok. Végül az 1927-es A-Modellen jelent meg először a máig használt kék alapú, ovális embléma, amely a cég védjegye lett, de nem minden Ford orrára került "kék ovál". Az 1964-es Mustang vágtató lova legalább annyira iko-nikussá vált, mint az eredeti embléma.

A vadlovat ábrázoló logó eredete önmagában még nem okoz nagy fejtörést, de vajon miért jobbról balra szalad? Erre is többféle magyarázat létezik. Az egyik szerint a számtalanszor finomított lovat megrajzoló Phil Clark balkezes volt, neki pedig ez az irány volt a természetes. A hangzatosabb és logikusabb megoldás szerint az szimbolizálja a Mustang vadságát és sza-badságát, hogy a kiképzett lovakkal szemben rohan bele a világba, a prózai ok pedig csupán annyi, hogy a negatív öntőforma készítésénél véletlenül tükrözték az eredeti sablont.
Lada.

Lagyja típusú vitorláshajó került a Lada emblémájába. "Az évszázad üzletét" kötötték meg a szovjetek a Fiat 124-es licencének megvásárlásával, hiszen 1970-től az egész keleti blokkot ellátták a Togliatti-ban készülő modell különböző vál-tozataival. Nem csupán a gyárnak otthont adó város nevét, hanem a VAZ (Volzhsky Avtomobilny Zavod), vagyis Volgai Autógyár emblémáját is az olaszoktól kölcsönözték. A Fiat korabeli, alul keskenyedő téglalap alakú, bordó hátterű logóját vették át, a közepébe fel-irat helyett azonban egy vitorlás hajó került.

Ennek magyarázata, hogy a Lada néven forgalmazott típus a lagyja fajtájú hajóról kapta a nevét. A Lada egyébként a szláv mitológiában az ifjúság és a szépség istennője, valamint régi alakjában oroszul azt jelenti, kedves. A gyáriaknak olyan kedves volt a konstrukció, hogy még ma is nehezen mondanak le róla, utolsó szériáját idén gyártják le, és a hajótól sem váltak meg soha, pedig időnként frissítenek egy keveset az emblémán. Egyelőre a Renault-val kötött megállapodás sem tudta őket rávenni erre.
Lamborghini.
A klasszikus sportautó-gyártók szinte kivétel nélkül irigylésre méltó múlttal büszkélkednek, a Lambó sztorija mégis az egyik legeredetibb mindközül . A legenda szerint Ferruccio Lamborghini 1948-ban, Centóban alapított traktorgyárából gazdagodott meg és autórajongó-ként több Ferrarit is kipróbált, de egyikkel sem volt maradéktalanul elégedett. Felkereste a Commandante, vagyis parancsnokként emlegetett Enzo Ferrarit, hogy néhány tanácsot adjon neki, az önérzetes cégvezető azonban azzal utasította el, hogy ha nem tetszenek neki a Ferra-rik, csináljon jobb sportkocsit.

Lamborghini így is tett. Miközben Ferrari jellemzően versenypályára tervezte autóit, és csupán azért gyártott utcai autókat, mert valamiből finanszírozni kellett a versenyeket, Lamborghini valóra váltotta az olasz világfik álmát, és megteremtette az öltönyben is vezethető versenyautó, a szuper sportkocsi műfaját. A cég emblémája egyszerű, de kifejező. A jel-vényben az alapító csillagjegye, a bika látható, melynek alakját a híres Murciélagóról mintáz-ták, aki egy 1879-es viadalon 24 kardszúrást élt túl, ezzel az erő és a legyőzhetetlenség szim-bóluma lett.
Mazda.
A hirosimai székhelyű, eredetileg Toyo Cork Kogyo néven bejegyzett vállalat 1920-as alapí-tásakor még senkiben sem merült fel, hogy valaha is közlekedési eszközöket fognak gyártani. Mezőgazdasági vállalkozásként az első világháború alatti parafahiány pótlására, mesterséges anyagot fejlesztettek és gyártottak, majd amikor erre már nem volt szükség, kénytelenek vol-tak más árucikkek felé fordulni. 1927-ben csatlakozott a vállalathoz Jujiro Matsuda, irányítása alatt szerszámokat, háromkerekűeket és végül autókat kezdtek készíteni. Első logóját a máso-dik világháború után kapta a cég, amikor már ipari vállalkozásként jegyezték be.

Nevét Ahura Mazdáról, a bölcsesség, az intelligencia és a harmónia nyugat-ázsiai istenéről kapta, de az autógyártás alapjait letevő Matsuda neve is szerepet játszott a választásban. Japán autógyárként szimbólum rejtőzik a logójában, amely többször is megváltozott az évtizedek alatt, főbb motívuma mégis megmaradt. Ez a szárny, amely azt jelképezi, hogy a Mazda szár-nyal a jövőbe, de a vitalitás, a rugalmasság, a kreativitás és a szenvedély egyformán megjelenik benne. 1991-ben az új emblémába belekerült a felkelő nap is, Rei Yoshimara eltalált, 1997-es változatában azonban ismét nagyobb hangsúlyt kap a szárny, amely egyben "m" betűt is formáz.
Mercedes-Benz.

A világ legismertebb és legnépszerűbb logója egyet jelent a minőséggel és a gazdagsággal. Máig őrzi az autózás hőskorának emlékét, a jókora hűtődíszek korszakát. Elsőként egy levele-zőlapon bukkant fel a jel, Gottlieb Daimler egy háromágú csillaggal jelölte meg a gyár helyét, vagyis saját házát, ezzel egyben azt is szimbolizálta, hogy járművei meghódítják majd a földet, a vizet és a levegőt. Ma ismert formáját a Daimler-Motored-Gesellschaft és a Benz & Cie 1924-es egyesülése után nyerte el, amikor a Benz babérkoszorús jelvényét a csillaggal ötvöz-ték. Az orrdíszt 1927-ben jegyezték be, mint védett szimbólumot, de a kék-ezüst kombináció-jú koszorús emblémát sem hagyják le egyik modellről sem.
Mitsubishi.
Lehet, hogy az autógyártás csupán egy a sok ágazat közül, melyekben a Mitsubishi tevékeny-kedik, mégis a négykerekűek hozták el a hírét Európába. A cég eredetileg Tsukomo Shokai nevű hajózási társaságként kezdte pályafutását, melyet Jataro Ivasaki vásárolt meg 1868-ban, majd öt év után nevezte át Mitsubishire. A két tagból álló név "mitsu" fele "hármat", a "hishi" pedig "rombuszt" vagy "gyémántformát" jelent, nem véletlenül emlegetik a márkát egyszerűen csak "három gyémántként."

Maga a piros logó az Ivasaki család jelképéből, a három egymáson fekvő rombuszból és a Tosa klán szimbólumából a három csillagot formázó levélből született, és azóta szinte változatlan maradt. A társaság kezdetben szénbányákat vásárolt, hogy olcsón jusson hozzá a hajók hajtásához szükséges szénhez, majd egy hajógyárat és egy ahhoz való vasöntödét is szereztek. Még a biztosítási piacra is beléptek, ezzel óriás iparcéggé nőtték ki magukat, amely repülőgé-pektől a szerszámgépeken át az autókig szinte mindenféle árucikket előállít.
Opel.
A legrégebbi ipari cégek között számon tartott Opel azon kevés autógyártók közé tartozik, melyeknek alapítója nem érte meg az első négykerekű elkészülését. Adam Opel 1862-ben kezdett varrógépekkel foglalkozni, melyek kiváló minőségüknek és precizitásuknak köszön-hetően keresettek lettek, ezért hamarosan egy komolyabb ágazat, a közlekedés felé fordulha-tott, 1886-ban elkezdett kerékpárokat gyártani. A kibővített rüsselsheimi gyáregységben olyan magas színvonalon folyt a termelés, hogy Opel 1895-ben bekövetkezett halálakor vállalkozása mindkét ágazatban piacvezető volt.

Nagy siker volt a Doktorwagennek becézett 1909-es Opel 4/8 PS. Fiai vették át az üzletet, ők már az automobil bűvöletében éltek. Első sikereit a Doktorwagen néven ismertté vált 1909-es 4/8 PS-sel érte el az Opel, 1914-re pedig a legnagyobb német autógyártó lett. A körbezárt villám logót elsőként csak a hatvanas évek közepén használták, ez az embléma számtalan átalakuláson ment át addig, de a "Blitz", vagyis "villám" név mindig elkísérte. Egyik legnépszerűbb biciklijük a Victoria Blitz nevet viselte, míves emblémáját úgy tervezték, hogy fel lehessen erősíteni egy kerékpár filigrán vázára.

Az első automobilokon is használt jelvény a Fiathoz és a Fordhoz hasonlóan egy jókora, kézzel írt Opel felirat volt a hűtőn, csak 1910-ben tértek át a szem alakú ovális emblémára. 1937-től az Olympiai modelleken a márka sikereit szimbolizáló Zeppelint használtak orrdíszként. Ebből alakult ki a gumikereket szimbolizáló gyűrűbe rajzolt léghajós embléma, amely a negyvenes, majd az ötvenes években egyre vékonyabb lett. Addig egyszerűsítettek rajta, hogy 1964-ben elveszítette eredeti alakját és átváltozott a ma ismert villámmá. Azóta többször hozzányúltak, de a legnagyobb változást az jelentette, amikor négy évvel ezelőtt beleírták az Opel nevet a karika felső ívébe.
Peugeot.

Az egyik legnagyobb francia autógyártó ipari tevékenységbe először 1820-ban kezdett, amikor a két Peugeot testvér Jean-Pierre és Jean Frédéric a családi malmot átalakították vasöntödévé. A Peugeot Fréres (testvérek) néven működő cég kezdetben szerszámokat, rugókat, szoknya abroncsokat, esernyőket, varrógépeket és konyhai eszközöket készített. Ők találták fel a borsőrlőt, melyet ma is eredeti formájában használunk és akár a Peugeot-tól is beszerezhetünk. A híres oroszlános logót Justin Blazer 1847-ben tervezte a Franche-Comté régió zászlója alapján, de a család oroszlánja akkor még négy lábon állt. A ma kapható borsőrlőknek még mindig ez az emblémája.

Az alapítók fiai Armand és Eugéne Peugeot 1855-ben gyártották első kerékpárjukat, be is kerültek a piacvezetők közé. 1889-ben már az első - gőzhajtású - automobilt is elkészítették. A Gottlieb Daimler műhelyében tett látogatás után megállapodtak a belsőégésű motor honosí-tásáról, Eugéne azonban nem akart az új technológiába befektetni, ezért Armand új céget ala-pított 1896-ban Automobiles Peugeot néven. Később a két családi vállalkozás egyesült, és közösen váltak Franciaország legnagyobb autógyártójává. Az orrdíszek kikopása után 1948-ban bevezették a jellegzetes "alvajáró" oroszlánt, de 1964-től csak egy fej volt látható az autók orrán, végül a PSA konszern 1976-os alapításakor visszacserélték, és ma is ezt a szimbólumot használják, bár gyakran finomítanak rajta.

Címkék: tudtad

Kapcsolódó hírek:

Meglepetés a legrégibb barlangrajzoknál

Két másik emberfajjal is keveredett a mai ember.

Az „Alagút”.

Kommentáld!

Hozzászólások

Új hír

Hírek szerkesztése

Közösségben Mindenben

Ez történt a közösségben:

Friss események »

Szólj hozzá te is!

Impresszum

Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu

Impresszum Felhasználási feltételek Adatvédelem Médiaajánlat FAQ

Felhasználónév:
Jelszó:

Felhasználónév:
Jelszó:

Felhasználónév:
Jelszó:

Felhasználónév:
Jelszó: