Szeretettel köszöntelek a Érdekességek a világból klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz Csak egy kattintás és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Érdekességek a világból klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Érdekességek a világból klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz Csak egy kattintás és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Érdekességek a világból klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Érdekességek a világból klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz Csak egy kattintás és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Érdekességek a világból klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Érdekességek a világból klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz Csak egy kattintás és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Érdekességek a világból klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Az
ókori Rómában a december 17-24. közötti időszakban tartották a
Szaturnália ünepeket. Az emberek nagy lakomákkal, ivászatokkal, tánccal,
zenével ünnepelték Szaturnuszt, a földművelés, paraszti munkák
Istenét. Szokásban volt a szolgák megajándékozása. A házaikat örökzöld
borostyánágakkal díszítették.
Egy római almanach szerint már Kr. u. 336-ban megünnepelték Rómában a karácsonyt. A Római Birodalom keleti részén azonban január 6-án emlékeztek meg arról, hogy Isten megjelent Jézus születésekor és megkeresztelésekor, Jeruzsálemben pedig csak a születést ünnepelték. A IV. század során a legtöbb keleti egyház átvette Jézus születésének ünnepéül a december 25-i dátumot.
Az ellenállás Jeruzsálemben tartott a legtovább, de végül ott is elfogadták az új időpontot. Az örmény egyház azonban a mai napig ragaszkodik a január 6-i karácsonyhoz. Miután keleten is december 25-én rögzült a karácsony, Jézus keresztelésére január 6-án emlékeztek. Nyugaton viszont ezen a napon ünnepelték a háromkirályokat, akik felkeresték a gyermek Jézust.
A mai értelemben vett, keresztény karácsonyról a IV. század óta emlékezünk meg. December 25-e Jézus születésnapja, az előző este karácsony böjtje vagy Szenteste, 26-a pedig az ünnep második napja.
Karácsony napjával egy újabb ünnepi szakasz veszi kezdetét, a karácsonyi tizenketted, mely 12 napig, január 6-ig, vízkereszt napjáig tart. Ez a nap egyben a vizek megszentelésének és Jézus megkeresztelésének ünnepe is. Vannak országok (pl.: Spanyolország), ahol e napot a háromkirályok napjának nevezik, és nagyobb ünnep, mint maga a karácsony.
Nem egyértelmű, honnan ered az ünnep elnevezése. A karácsony magyar nevéről sokáig az volt a hiedelem, hogy a latin incarnatio = megtestesülés, szóból származik. Ám a nyelvtörténeti kutatás kimutatta, hogy nagy valószínűséggel a szláv kracsun = téli napforduló az alapszava és annak örömére, az azt megelőző várakozásra utal. A latin neve: dies natalis Domini (az Úr születésnapja). Német neve Weihnachten (szent éjszakák) szintén a téli napforduló ünneplését őrzi.
A
karácsonyfa közvetlen előzménye a pogány hagyományokban a termőág,
zöldág házba vitele, illetve a ház és a ház környékének örökzöld ágakkal
díszítése. A szokást ismerték a kelták, náluk a fagyöngy, a magyal és
egyéb örökzöldek játszották a főszerepet.
Magyarországon a zöldág
általában rozmaring ágacska, nyárfa vagy kökénybokor ága. A gerendára
függesztették fel, aranyozott dióval, piros almával, mézesbábbal,
szalmafigurákkal díszítették. A diónak rontást űző erőt
tulajdonítottak, a gyümölcs a bőség, egészség jelképe, a szalma pedig a
betlehemi jászolra emlékeztet. A karácsonyi ág később fejlődött kis
fácskává, amit szintén a házba vittek, és különféle módon díszítettek.
Feljegyzések szerint az első hagyományosnak mondható karácsonyfát freiburgi pékinasok állították a város kórházában a XV. században. Átvitt jelentése a hagyományosan pirossal ékesített fenyőnek az életfa, a természet évről-évre megújulása, körforgása. A fán látható girland a paradicsomi rosszra csábító kígyót jelképezi, az alma a tudás fájáról szakasztott gyümölcsre emlékeztet (ennek mintájára alakultak ki később a piros, arannyal díszített üveggömbök), a gyertyák pedig a fény, a nap, keresztény felfogás szerint Jézus szimbólumai.
A
manapság megszokott díszes, üveggömbökkel, szaloncukorral felállított fa
német protestáns hatásra terjedt el bécsi közvetítéssel, kezdetben az
arisztokrácia és a városi polgárság körében. Magyarországon először
Brunswick Teréz martonvásári grófnő, az első magyarországi óvoda
megalapítója állított karácsonyfát 1824-ben.
Hazánkban csak a 19.
század második felében kezdett elterjedni a szokás. Először csak a
nemesi családoknál, majd a módosabb polgári otthonokban is megjelenik
az ünnep jelképe.
A szegény paraszti családokban a II. világháború
végéig megmaradt a zöldág állítás szokása, sőt volt ahol a jó
szaporulat reményében az istállóba is vittek belőle.
A karácsonyfát hagyományosan Vízkeresztkor (január 6.) bontják le.
December 24. estéjén ajándékozzák meg egymást a családtagok Magyarországon. Az ajándékozás szokásának eredete bizonyos elméletek szerint a Napkeleti Bölcsek történetére vezethető vissza, akik a csecsemő Jézusnak ajándékokkal hódoltak Betlehemben. A karácsonyt hagyományosan a család és a gyermekek ünnepének is tekintik, akik a kis Jézus (keleten és a katolikus nyugati vidékeken) vagy Szent Miklós, a Mikulás (nyugati protestáns országokban) nevében kapnak ajándékot.
Mostanában az emberek erőn felül próbálják drága ajándékokkal meglepni családtagjaikat, pedig az ünnep csendes békéje, a szeretet és összetartozás kimutatása nem azon múlik, mennyi pénzt tudunk meglepetésre költeni. Egy apróság sokszor többet jelent, ha szívből adjuk, mint bármi, aminek a részleteit kamatostul fizetjük aztán hónapokon keresztül. A család által körbeült asztal, ahol vidáman, békésen elköltjük az elkészített finomságokat - tudva azt, hogy a hétköznapokon ugyanilyen megértéssel fogunk együtt lenni - nagyobb értékkel bír, mint az, ha "letudjuk" évi néhány napban a szeretet ünnepét.
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó hírek:
Ők is veszélyben vannak.
Nézd meg a félmilliós szellemvárost!
A világ tíz legmélyebb tava
Sörnyitás újságpapírral