A világ tíz legmélyebb tava

Vajon melyik az a tó, ahol 1.63 kilométer mélyre is lemerülhet, aki erre egyáltalán képes? Az alábbi toplista erre a kérdésre is választ ad.

10. Hornindalsvatnet, Norvégia

Európa legmélyebb édesvízi tava, a maga 514 méteres mélységével. Ez persze csak a hivatalosan rendelkezésre álló adat, vannak azonban kutatók, akik szerint a fjordszerű tó ennél akár száz méterrel is mélyebb lehet.

9. Carrera-tó, Buenos Aires

Az 586 méteres természetes víz Argentína és Chíle határában terül el, az Andok lábánál.

Végre egy hasznos reklám.

Hát igen, rengeteg gond adódik abból, ha sör van, de nincs sörnyitó a kéznél. Igen nagy feszültséget tud okozni ez a hiba, különösen akkor, ha ez a probléma a nyári rekkenő hőségben áll fenn.

A szabványos sörnyitó és sörnyitás mellett természetesen számtalan formája létezik még, hogy felpisszentsük az üveget. Olyan tárgyakkal, mint cd-tok, öngyújtó, harapófogó, vagy akár az asztal széle.

A dán Carlsberg sörgyár (amely az azonos nevű márkán kívül még számtalan sört gyárt) most az egyik legkézenfekvőbb alternatívát nyújtja át egy rövid videó keretében, melyben a bemutatót végző egy újságpapírral nyitja ki az üveget.

A peszgő

A pezsgő erősen savas borból készül: a lassú erjedés során hirtelen beálló hőmérséklet-zuhanásnak van kitéve, így az erjedés nem lesz teljes és marad bizonyos mennyiségű cukortartalom. Egy idő után bepalackozzák és melegebb környezetbe helyezik, hogy a borban szunnyadó élesztők a palackban ismét életre keljenek, és újra a cukron kezdjenek élősködni. Az erjedési folyamatnál keletkező szén-dioxid-gáznak nincs hová elszöknie, így szétárad a borban mindaddig, amíg a palackot ki nem nyitják.

Alulról jövő kezdeményezés.

Eddig egyetlen útvonalát hittük annak, hogy sörcsapolás esetén a folyékony kenyér a pohárba vagy a korsóba kerül.

Egy amerikai cég azonban sikeresen bebizonyította, hogy nem csak a szájánál, de a pohár alján is lehet sört csapolni.

A kissé furcsa művelethez egy speciális csapoló szerkezetre és kizárólag erre a célra készített poharakra van szükség.

A sörcsap négy csatlakozó felületből áll, ide kell a poharakat beilleszteni.

A karácsonyfa titkai

Közép-Európában a legismertebb karácsonyi szokás a gyertyákkal, almával és sok mással feldíszített fenyőfa. Illata betölti a családi otthonokat, fénye bevilágítja a tél korai sötétjét. A templomok is fenyődíszt öltenek. Annyira hozzátartozik karácsony ünnepléséhez, hogy legalább egy fenyőágat helyez vázába az is, aki nem teheti, hogy egy egész fát vegyen.

Pedig nem túl régi szokás a karácsonyfa-állítás, és nem is általános a világban.

A világ érdekességei

- HA valaki tüsszent, azért mondjuk, hogy "Egészségedre!", mert olyankor az ember szíve megáll egy ezred-másodpercre.

- A garnélarák a szívét a fejében hordja.

- A babonás skótok soha nem viselnek pirosat és zöldet együtt. Ezen kívül Skóciában nem szabad ásót bevinni a házba, mert akkor hamarosan ássák valakinek a sírját. Ha pedig valaki három hattyút lát együtt repülni, az nemzeti csapást jelent.

A népszokás szerint koszorút kötöttek a nyári napforduló napján, amikor legrövidebb az éjszaka, vagyis június 24-én Keresztelő Szent János, vagy a hagyományos hazai megnevezés szerint Szent Iván napján: virágokból, aratás befejeztével kalászos szalmából, szüret végeztével szőlőből.

E nagy múltú szokások mellé a múlt század második felében került az adventi koszorú hagyománya.

A karácsonyi ünnepek kezdete november végére, december elejére esik az eljövetelt és az Úrra való várakozást jelentő adventtel, ami egyben az egyházi év kezdetét is jelenti.