Magyar táltosok 2007 februárjában jelképesen már visszafoglalták a Makó- árok mélyén lévő gázvagyont a külföldi szénhidrogén-kutatóktól. Most elektronikus lánclevélben terjed egy felhívás, amely harcra buzdít „mindazért, ami még megmenthető". Eszerint a Makó közelében talált gázkincs „akkora bevételhez juttathatná a magyar államkasszát, amely rövid idő, mondjuk öt-tíz év alatt a magyar életszínvonalat körülbelül az ausztriaira emelné", „avagy fel lehetne függeszteni a megszorításokat, sőt emelni lehetne a nyugdíjakat és a béreket, és a gazdaságot serkentő intézkedéseket lehetne indítani". A levél szerint az Alföld mélyén lévő „600 milliárd köbméteres gáztartály" eléréséhez nem kellett más, „csupán fúró és némi türelem". A levélíró szerint „felfoghatatlanul sok pénz" lesz a külföldieké, ám „...azért, mert lelkiismeretlen bűnözők a maguk pitiáner hasznára, olcsó jutalékokért kiárusítják apránként és nagyban az ország kincseit, még nem kell feladni mindent, még érdemes harcolni mindazért, ami megmenthető".

Gázkutatók a magyar Alföldön. Ehhez a munkához nem csak fúró és türelem kell. Fotó: Karnok Csaba

A levél járja az országot. Eljutott – többek között – lapunk szerkesztőségéhez is, és Bartos Péter geológushoz, aki ahelyett, hogy továbbküldte volna, tájékozódott – mint lapunknak elmondta, többek között a mi internetes oldalunkról is – és számolt, majd közzétette számításának eredményét a blogján. Bartos dolgozott az Országos Kőolaj, és Gázipari Tröszt Nagyalföldi Kutató és Feltáró üzeménél, az Algyői RD-625 számú kőolajkutató fúrásánál, később a Vízkutató és Fúró Vállalat Geofizikai részlegénél, a Földtani Kutató és Fúró Vállalatnál. Olyan szempontokat hoz szóba, amelyeket a gázt kutató cégek – a TXM, az Exxon és a Mol – üzleti érdekeik miatt nemigen forszíroznak. Bartos leszögezi: a kincs megszerzéséhez nemcsak fúró és türelem kell, hanem megfelelő eszközök is, a szakértelem mellett: körülbelül egymilliárd forintba kerül egyszer lefúrni 6000 méter mélyre, és mifelénk 4000 méternél mélyebbre még nem hatoltak le. Ez a befektetés közel sem biztos üzlet, ezért nem vállalta eddig hazai cég. Ami pedig a 600 milliárd köbméternyi gázt illeti, arra figyelmeztet, a cégek feltárás előtt fölfelé szoktak kerekíteni, hogy könnyebben jussanak bankhitelhez, és olyan üzlettársakhoz, akikkel meg lehet osztozni a költségeken. A Makó-árkot kutató Falcon Oil is így tett, részvényei értékesebbek is lettek. Bartos szerint kiderülhet, hogy legföljebb 400 milliárd köbméternyi gáz van ott. Ebből a gyenge rétegnyomás miatt 150 milliárd termelhető ki olcsón, aztán valamit – általában gázt, vizet – le kell nyomni, hogy följöjjön a többi. 40-50 kitermelő helyre és csővezetékekre lehet szükség. A geológus becslése szerint 100 milliárd forintnyi beruházás és jó szerencse kell ahhoz, hogy elkezdődjön a termelés. Amelynek hasznáért 12 százalék bányajáradékot kap az állam, plusz a helyi, a jövedéki adóból származó bevételt, de különadót is fizettethet a kitermelőkkel – miközben nem sokat kockáztat. Így pedig másképp fest a történet.

A gáz egy része a Molé

Azt már korábban leírtuk, hogy ha sikerül a kitermelés, a gáz egy része a Molé lesz. A Heti Válasz úgy értesült, 40-40 százalékban a Molt és az Exxon Mobilt, 20 százalékban a Falcont illeti a kitermelt energiahordozó. A tervek szerint 2012-től hozzák föl a gázt, évi 10 milliárd köbméteres teljesítménnyel. Mivel az ország éves gázszükséglete 14-15 milliárd köbméter, tényleg nem mindegy, sikerül-e a három cég közös vállalkozása. A kutatás egyébként a tervek szerint zajlik: a Falcon Oil május 4-én közölte, hogy a Földeák-1 nevű kutatóhelyen elérték a végleges mélységet.