15 híres magyar találmány I.

Az élethű, színes kép megjelenése, a színes televízió megalkotása Goldmark Péter Károly (Budapest, 1906. december 6. – Port Chester, 1977. december 7.)

mérnök-fizikus nevéhez fűződik. Az 1906-ban Budapesten született tudós már középiskolás korában lenyűgözte tanárát a fizika terén szerzett tudásával, később pedig nagy érdeklődést mutatott az akkor még gyerekcipőben járó televíziózás iránt. A világ első színes televízióját 1940. szeptember 4-én mutatta be. (A televíziót a skót John Logie Baird találmányaként jegyzik. Pedig ő csak összerakta Mihály Dénes, Goldmark Péter Károly és Tihanyi Kálmán találmányát.)

2. Tű nélküli oltókészülék.

A tű nélküli oltókészülék, mely többek között az inzulin adagolását is megkönnyíti a cukorbetegeknek, a magyar születésű mérnök, Lindmayer István

nevéhez fűződik. A tű titka a nagy sebesség: a hatóanyag 400 km/h sebességgel lövell ki a patronból. Így az oltóanyag beadása alig fél másodpercet vesz igénybe. A művelet teljes mértékben fájdalommentes.

3. Telehor tévéadó és hangosfilm. 

Mihály Dénes (Gödöllő, 1894. július 7. – Nyugat-Berlin, 1953. augusztus 29.)

a Műegyetemen szerzett gépészmérnöki oklevelet. Már gimnazistaként foglalkoztatta a távolba látás kérdése. 1919-ben alkotta meg Telehorját, mely képes volt több kilométer távolságra állóképeket közvetíteni. 1928-ban Németországban mutatta be már tökéletesített készülékét, és ugyanebben az évben sikerült mozgó televíziós közvetítést adnia. A hangosfilm kérdéseivel is foglakozott. Őt tekintik a hangosfilm feltalálójának.

4. Golyóstoll.

Egy eredeti "birome", Bíró és Meyne által Argentínában gyártott golyóstoll

Bíró László József, (Budapest, Terézváros, 1899. szeptember 29. – Buenos Aires, 1985. november 24.),

aki eredetileg újságíróként dolgozott, az 1930-as években alkotta meg a világ első golyóstollát. Első szabadalmát töltőtoll néven 1938. április 25-én jelentette be Magyarországon,

de a használható golyóstoll előállítására vonatkozó kísérleteket a második világháború miatti zsidóüldözések miatt külföldón folytatta. Argentínába költözött, és ott kapta meg a golyóstollra a szabadalmat 1943-ban.

5. Hologram.

A holográfia olyan képrögzítő eljárás, mellyel tökéletesen térhatású, háromdimenziós kép hozható létre. A holográfia feltalálása és a hologram megalkotása Gábor Dénes (Budapest, Terézváros, 1900. június 5. – London, 1979. február 9.)

nevéhez fűződik, aki találmányáért 1971-ben fizikai Nobel-díjat kapott

6. Félautomata fényképezőgép.

A fényképezés történetében mérföldkőnek számít a félautomata készülékek megalkotása. Az újítás két magyar származási tudós, Riszdorfer Ödön és Mihályi József nevéhez fűződik. Előbbi találmányai úttörő jelentőségűek voltak, a fényképezés automatizálási kérdéseit például a világon elsőként válaszolta meg, utóbbi pedig műszerészként működött közre a fényképezőgép kidolgozásában.

7. Béres-csepp.

Béres József (Záhony, 1920. február 7. – Budapest, 2006. március 26.)

1972-ben alkotta meg a Béres-cseppet, mely speciális formában tartalmaz nyomelemeket és ásványi anyagokat. Találmányáért kezdetben kuruzslással vádolták, de miután 1976-ban végül bejelentette a szabadalmat, elcsitultak körülötte a kedélyek. A készítmény 1 978-ban került forgalomba, 2000 óta pedig hivatalosan is gyógyszernek minősül

8. Fényáteresztő beton (üvegbeton).

Losonczi Áron

találmánya. Losonczi Áron építészmérnök, a LiTraCon fényáteresztő beton feltalálója. Csongrádon él. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Építészmérnöki Karán, valamint a stockholmi Kungliga Tekniska Högskolan építészkarán tanult. Ekkor (2002) fejlesztette ki a fényáteresztő betont, melyből sok kísérletezés és prototípusok készítése után 2003 szeptemberében állítottak ki először egy ember nagyságú faldarabot a Svéd Építészeti Múzeumban.

9. Rubik- kocka.

Rubik Ernő (Budapest, 1944. július 13. -) Kossuth-díjas magyar építész, játéktervező, feltaláló.

Logikai játéka, a Rubik-kocka hihetetlen népszerűségnek örvend világszerte. A mechanikus logikai játék 1975-ben csupán egy, a térbeli mozgások szemléltetésére alkalmas eszköznek készült, az már csak később derült ki, hogy logikai játékként mennyire szórakoztató.

10. C-vitamin.

Nagyrápolti Szent-Györgyi Albert  (Budapest, 1893. szeptember 16. – Woods Hole, Massachusetts, 1986. október 22.)

magyar orvos, biokémikus az 1930-as években izolálta a C-vitamint, azaz az aszkorbinsavat, mely létfontosságú az emberi szervezet számára. Felfedezéséért 1937-ben orvosi és élettani Nobel-díjjal tüntették ki.

11. Telefonközpont.

A telefonközpont ötlete - egy olyan szerkezeté, mely összekapcsolja a telefonkészülékeket, illetve más telefonközpontokat - Puskás Tivadar (Pest, 1844. szeptember 17. – Budapest, 1893. március 16.)

nevéhez fűződik, Ő volt az első, aki felismerte a telefonok kapcsán a központ szükségességét. Puskás, Edisonnal együttműködve dolgozta ki a központot, melyet végül Charles Scribner nevén szabadalmaztattak, de maga Edison is elismerte, hogy az alapötlet Puskás érdeme.

12. Kis floppy.

Ma már alig találkozni vele, pedig még néhány évvel ezelőtt nélkülözhetetlen adattároló volt a hajlékonylemez, angolul floppy. Talán kevesen tudják, de a kis floppy koncepcióját Jánosi Marcell (Budapest, 1931. december 5. – )

dolgozta ki a Budapesti Rádiótechnikai Gyárban 1973-ban, akkor még 3”-os kivitelben a később elterjedt 3,5”-os helyett. Mind a lemezt, mind a meghajtóját szabadalmaztatták, ám mivel ezt később nem általánosították, a cég elvesztette az oltalom lehetőségét.

12/b Nagy floppy.  

Szentiványi Tibor  

találmánya. Szentiványi Tibor okleveles elektromérnök, több hazai és nemzetközi szakmai szervezet tagja, - a Kiss Áron Magyar Játék Társaság, alapító elnöke, a Pro Ludo-díj alapítója és adományozója - 2009. április 23-án, életének 78. évében türelemmel viselt súlyos betegség után örökre elhagyta szeretteit és barátait. Igazi polihisztor, mert a játékokon kívül sokféle terület szakértője volt: informatika (az első hajlékony lemez megalkotója!), pénz (kultúr- és technikatörténet), de tartott előadásokat, publikált sok más területen is.

13. Biztonsági gyufa

Bár az első gyufák már az 1800-as évek elején megjelentek, még néhány évtizedre szükség volt ahhoz, hogy biztonságossá is váljanak. A magyar Irinyi Jánosban (Albis, 1817. május 17. – Vértes, 1895. december 17.)

1836-ban merült fel a gondolat, hogy hogyan is lehetne biztonságossá tenni ezt az egyszerű szerszámot. Irinyi a gyufa fejében lévő fehérfoszfort káliumklorát helyett ólomdioxiddal keverte, melynek köszönhetően kiküszöbölte a zajt és a nagy lobbanást is.

14. Számítógép elve.

Az első számítógép a magyar származású Neumann János (Budapest, Lipótváros, 1903. december 28. – Washington, 1957. február 8.)

nevéhez fűződik. Az 1903-ban Budapesten született Neumann rendkívüli emlékezőtehetséggel rendelkezett, és a fejszámolás terén is kimagasló teljesítményt nyújtott, A Budapesti Tudományegyetemen, majd Berlinben folytatott tanulmányait követően professzorként helyezkedett el az Egyesült Államokban, ahol a nagysebességű elektronikus számítások felé fordult. A világhírt pedig az EDVAC (Electronic Discrete Variable Automatic Computer), az első memóriával rendelkező számítógép hozta meg számára 1952-ben.

15. Szódavíz ipari előállítása, dinamó elv, elektromotor, automata célrajzológép.

Ha máshonnan nem is, a dinamó-elv a kerékpárokról biztosan Ismerős. Az elvet Jedlik Ányos István természettudós, feltaláló írta le először, akinek nevéhez egyébként több találmány is fűződik. A mechanikai energiából, egyenáramú villamos energiát előállító szerkezet elvét 1861-ben írta le, tőle függetlenül azonban a német Ernst Wemer Von Siemens szabadalmaztatta 1866-ban.  A magyar természettudós és feltaláló, Jedlik Ányos (Szímő, 1800. január 11. – Győr, 1895. december 13.)

nevét nemcsak a dinamó miatt ismerik, hanem a szódavíz

előállítása is az ö nevéhez fűződik. Jedlik 1828-29-ben kezdett behatóan foglalkozni a szódavíz előállításának módjával, hamarosan pedig olyan készüléket sikerült szerkesztenie, melynek segítségével, csekély költséggel lehetett a vizet palackozni.

16. Sakkozógép, beszélő automata.

Kempelen Farkas. (Pozsony, 1734. január 23. – Bécs, 1804. március 26.)

Egyesek szerint a sakkozógépben ember bújt el, de ez nem bizonyított. A beszélő automata a mai napig működőképes.

17. Eötvös inga.

Eötvös Lóránd

találmánya. Eötvös Loránd (1848, Buda – 1919, Budapest) , báróEötvös József fia. A pesti piaristáknál érettségizett, egyetemi tanulmányait is idehaza kezdte, Königsbergben és Heidelbergben folytatta, Bunsen, Helmholtz, Kirchhoff vezetése mellett. 1870-ben szerezte doktori címét a heidelbergi egyetemen. 1871-ben tért haza. Ettől kezdve a tudományegyetemen tanított, először, mint magántanár, majd az elméleti fizika rendes tanára, később Jedlik Ányos nyugalomba vonulásától (1878) haláláig a kísérleti fizika tanszéket vezette. Találmányát, például az olajkutatásban a mai napig is használják.


18. Zeppelin léghajó.

Schwartz Dávid,

(Keszthely, 1850. december 7. – Bécs, 1897. január 13.) a merev szerkezetű, könnyűfémből készült, kormányozható léghajó feltalálója. Találmányát halála után az özvegyétől vásárolta meg Zeppelin gróf, aki e léghajók révén vált világszerte ismertté.


19. VILLANY mozdony.

Kandó Kálmán

találmánya. Egerfarmosi és sztregovai doktor Kandó Kálmán (Pest, 1869. július 8. – Budapest, 1931. január 13.) magyar mérnök, a nagyfeszültségű háromfázisú váltakozó áramú vontatás első alkalmazója mozdonyoknál, a fázisváltó kidolgozója, a vasút-villamosítás úttörője.
 
20. Zemplén-féle elszappanosítás és cukorlebontás.

Zemplén Géza (1883–1956) találmánya.

(Az oligoszaccharidoknál is alkalmazható Zemplén-féle cukorlebontás lényege, hogy az aldehidcsoportot oximmá, majd ezt acetilezett nitrillé alakítják, a képződő anyagot pedig metanolos nátrium-metiláttal kezelik.)