15 híres magyar találmány III.

Greguss Pál   találmánya.

2003-ban, életének 82. évében elhunyt Greguss Pál NASA-díjas biofizikus, nyugalmazott egyetemi tanár, az űrkutatás, az optika és a holográfia nemzetközileg elismert tudósa. A család tájékoztatása szerint Greguss Pált egy baleset következményeként érte a halál.
Az idős tudós egy héttel ezelőtt szenvedett kulcscsont- és többszörös bordatörést Budapesten, amikor a tömeg lesodorta egy villamos lépcsőjéről. Az orvosok egy alkalommal még vissza tudták hozni a klinikai halál állapotából, ám szerdán már nem sikerült megmenteniük az életét.
A tudós 1921. június 9-én született Budapesten. Vegyészmérnöki tanulmányai után a Magyar Általános Kőszénbánya Rt.-nél, majd 1946-ban a Tatabányai Állami Gimnázium tanáraként dolgozott. Később az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanársegéde, a Magyar Tudományos Akadémia Központi Fizikai Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa, 1976-tól tíz éven át a Budapesti Műszaki Egyetem Alkalmazott Biofizikai Laboratóriumának igazgatója volt. Ezt követően a Finommechanikai - Optikai Intézet, illetve a Budapesti Műszaki Egyetem tudományos tanácsadójaként tevékenykedett.
Greguss Pál több éven át a New York-i Orvostudományi Főiskola, illetve a Darmstadti Műszaki Főiskola vendégprofesszora volt. A tudós részt vett egy Mars-jármű tervezésében, nevéhez fűződik az első ultrahang-hologramok megalkotása, továbbá a 360 fokos szögben látó PAL-lencse (Panoramic Annular Lens) kifejlesztése, amelyet 1984-ben kezdtek alkalmazni az amerikai űrkutatásban. Utóbbi fejlesztése hasznosításáért az amerikai űrkutatási hivataltól 1989-ben NASA-díjat kapott. Greguss Pált 1996-ban Genius feltalálói Oscar-díjjal, 1998-ban Genius feltalálói olimpiai aranyéremmel, 1999-ben Jedlik Ányos-díjjal tüntették ki. Öt könyvet, több könyvfejezetet és mintegy 350 tudományos közleményt írt.

42. Porlasztó (karburátor).

Bánki Donát (Bánk, 1859. június 6. – Budapest, 1922. augusztus 1)

és Csonka János (Szeged, 1852. január 22. – Budapest, 1939. október 27.)

találmánya
A karburátor, más néven gázosító - a köznyelvben általában porlasztónak nevezik - Otto-motorok által igényelt levegő-üzemanyag keverék előállítására szolgáló szerkezet. A karburátort 1893-ban Bánki Donát és Csonka János találta fel. Kisebb, egyszerűbb motorokon és motorkerékpárokon ma is meg lehet még találni, de a gépkocsiknál gyakorlatilag az üzemanyag befecskendezés - melyet az 1950-es évek óta sikerült kereskedelmileg elfogadtatni - teljesen kiszorította. Motorkerékpárokon most is általánosan elterjedtek olcsóságuk és egyszerűségük miatt, és mert a befecskendező rendszer áramellátása nem mindig biztosítható egyszerűen.
A többhengeres motorok is általában egy porlasztóval rendelkeznek, de vannak kivételek.

43. Wolframszálas izzó.

Just Sándor (1872 – 1937), Hanaman Ferenc (Drenovce, 1878. június 30. – Zágráb, 1941. január 23.) és Bródi Imre Gyula, 1891. december 23. – Mühldorf, 1944. december 20.) találmánya.

Edison izzója még szénszállal készült, ám az nagyon rövid élettartammal bírt.

44. Hafnium, valamint az izotópok alkalmazása.

Hevesy György (született Bischitz György, Budapest, 1885. augusztus 1. – Freiburg im Breisgau, 1966. július 5.) Nobel-díjas magyar vegyész

találmánya.

Kifejlesztett egy radioaktív jelző módszert, amellyel kémiai folyamatokat lehet tanulmányozni: például állatok metabolizmusát.  „Nobel díjat” kapott ezért a találmányáért.

45. Atomreaktor.

Szilárd Leó (Budapest, Terézváros, 1898. február 11.[1] – La Jolla, Kalifornia, USA, 1964. május 30.)

találmánya.

Magyar származású fizikus. Az első, aki felismerte, hogy nukleáris láncreakció (és az atombomba) létrehozható.

46. Atombomba.

Szilárd Leó,  Wigner Jenő,   

Teller Ede, Neumann János,  és még sokan mások, más nemzetbeliek... találmánya.

47. Hidrogénbomba.

Teller Ede (Budapest, 1908. január 15. – Stanford, Kalifornia, 2003. szeptember 9.)

találmánya.

Magyar–amerikai atomfizikus, aki élete jelentős részét az Amerikai Egyesült Államokban élte le és sikereit is főként ott érte el. Legismertebb a hidrogénbomba kutatásokban való aktív részvétele ezért, mint „a hidrogénbomba atyja” vált közismertté.

48. Az első magyar részecskegyorsító.

Simonyi Károly (Egyházasfalu, 1916. október 18. – 2001. október 9. mérnök, fizikus, kiemelkedő tudós-tanár. Charles Simonyi édesapja. Charles Simonyit a korábbi részben a Word és az Excel fejlesztőjeként említettem. Illetve ő az első magyar származású űrturista)

találmánya.

1940-ben a Műegyetemen gépészmérnöki, a Pécsi Tudományegyetemen jogi diplomát szerzett. 1940-től a Műegyetem Bay Zoltán vezette atomfizika tanszékének tanársegédje. A világháború alatt amerikai, majd szovjet hadifogságba esett.
1946-ban részt vett a Bay által vezetett Hold-radarkísérletben. 1948-ban a Műegyetem soproni fizika-elektrotechnika tanszékére került, ahol a megépítette az első magyar magfizikai részecskegyorsítót, egy Van de Graaff rendszerű 1 MeV-osat. Ezért 1952-ben Kossuth-díjat kapott.

49. Galamb József

(Makó, 1881. február 3. – Detroit, 1955. december 4.) konstruktőr, a Ford Motor Company tervezője, a Ford T-modell egyik megalkotója. A Ford Motor Companynál 1905. december 11-én kezdett dolgozni, mint műszaki rajzoló. Ekkoriban a cég szinte semmit sem gyártott önállóan; az alkatrészeket a Dodge Brothers szállította. Áttervezte a Ford N-modell hűtőrendszerét, majd a gyár főkonstruktőre lett. A szintén magyar Farkas Jenővel és az amerikai Childe Wills-szel együtt ő alkotta meg a híres Ford T-modell alkatrészeinek tervét. Ez egy egyszerűen kezelhető, olcsón előállítható autó volt. A szerkezeti tervek elkészítése során jelentős műszaki újításokat alkalmazott. Az ő találmánya volt az elsőként a T-modellnél alkalmazott bolygóműves sebességváltó és a levehető hengerfejű motor. 1913-ban Galamb vezetésével áttértek a mozgó összeszerelő szalagon történő sorozatgyártásra. E forradalmi újításnak köszönhetően a T-modell a világ első népautója lett. Húsz évig gyártották, közel 15 és fél millió darab készült belőle. 2000-ben 100 000 működőképes darab volt fellelhető a világon.

50. Diesel- és gázturbina.

Jendrassik György (Budapest, 1898. máj. 13. – London, 1954. febr. 8.)

találmánya.

Széchenyi-díjas magyar gépészmérnök. A dízelmotorok és gázturbinák fejlesztése terén ért el kimagasló eredményeket. 1936-ban létrehozta a Találmánykifejlesztő és Értékesítő Kft.-t, amely állami támogatást is kapott az 1937-ben kezdett gázturbina-kísérletekhez, melyet 1938 végére siker koronázott: megszületett a világ első önálló tüzelőtérrel rendelkező kis gázturbinája, 100 LE-s teljesítménnyel és 21,2%-os gazdasági hatásfokkal.

51.  A Föld „geoid" alakjának meghatározása.

(Zalaegerszeg, 1929. február 21. – Párizs, 1965. április 21.) magyar matematikus, fizikus, csillagász, égi mechanikus. találmánya. Számításainak célja a Föld alakjának pontos meghatározása volt. Az régóta ismert volt, hogy a Föld alakja közelítőleg forgási ellipszoid, ő viszont a műholdak mozgásának megfigyelt adataiból kiszámította az ettől való eltéréseket. Az égi mechanika klasszikus feladatában a tömegeloszlást ismerve kell a hold pályáját meghatározni; ennek ő a fordítottját oldotta meg. A számításban harmonikus közelítést alkalmazott, vagyis a Föld gravitációs terét összerakta gravitációs monopólusból, dipolból, kvadrupolból stb; az így kiszámított alak nem a Föld valódi alakja, hanem csak a gravitációs hatása egyezik meg azzal. Kiderült, hogy az Egyenlítő alakja nem pontosan kör, hanem mintegy négyszáz méternyire eltér attól. Ezen eredménye nagyságrendekkel pontosabb volt minden korábbi becslésnél.
Az 1961. június 1-jén hivatalosan is bejelenti a Föld alakjának és felszíni pontjainak pontos meghatározására vonatkozó számításait, mellyel a tudományos érdeklődés középpontjába került, szinte egyik napról a másikra világhírű lett. Sorra kapta meghívásait, előadásokat tartott szerte a világon. Továbbra is sokat dolgozott, elvállalta egy mesterséges holdak mozgásáról szóló egyetemi tankönyv megírását, s közben előadásokat tartott a Harvard Egyetemen. Érdemei elismeréseképpen a Nemzeti Űrhajózási Hivatal (NASA) tudományos főmunkatársa lett. 1965 áprilisában Párizsba utazott egy műholdas geodéziai szimpóziumra. Egy reggel hiába várták: 1965. április 21-én este szállodai szobájában szívroham végzett vele, 36 éves volt ekkor. Cambridge-ben temették el április 28-án.

52. Gombfoci.

Az 1910-es években magyarok találták ki. Jelenlegi adataink szerint nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy a gombfoci magyar találmány. Már az 1910-es évekből is vannak információink arról, hogy Magyarországon gombfociztak! Egy 25 évvel ezelőtt kiadott regény írója szerint 1911-ben már nagy gombfoci élet volt Budapesten. Néhány évvel ezelőtt pedig sikerült felkutatni egy igen idős bácsit, aki a bátyja 1918-ban vont be egy baráti társaságba, ahol ő már játszott. Ez a társaság egyébként többet jelent számunkra egy régi baráti körnél. Ők alkották meg később Magyarországon, majd világszerte elfogadott játékszabály legfontosabb elemét a passzolási szabályt, amit szektor szabálynak neveztek el. Valószínűsíthető, hogy a gombfoci a labdarúgás magyarországi megjelenésével és elterjedésével párhuzamosan alakult ki, vált népszerűvé elsősorban a városi gyerekek körében.

53. Kéregöntésű, rovátkolt hengerekkel dolgozó hengerszék.

Mechwart András (Schweinfurt, 1834. december 6. – Budapest, 1907. június 14.)

találmánya.

Gépészmérnök, a magyarországi villamos ipar elindítója. Vállalatigazgatóként és feltalálóként is kiemelkedő szerepet játszott abban, hogy a 19. század utolsó harmadában a magyar gép- és villamos gépipar jelentette a világszínvonalat. 1874-ben találta fel a kéregöntésű, rovátkolt hengerekkel dolgozó hengerszéket és ezzel a magyar malomipar aranykorát alapozta meg.Találmányai közé tartozik a gőzüzemű illetve petróleumüzemű szántógép is (1896).

54. Acélrugó.

Minden lovaskocsi, hintó, vasúti-, személy- és teherkocsi ezzel van felszerelve. Ilyen acélrugós járművet a 15. században készítettek először a Komárom megyei KOCS községben. Innen a magyar kocsi elnevezés, ami más nyelvekbe is átment:Kutsche (német), coach (angol), coche (francia és spanyol), stb.

55. Tarhonya.

Bőrzacskóban vitte magával a hadba induló magyar katona. Bőrzacskóban őrzött húsporral együtt felfőzte. Ez volt a titka a gyors közlekedésüknek, és sok katonai sikerüknek.

56. Arteriográf

Dr. Illyés  Miklós

találmánya.

Az arteriográf egy új orvosi diagnosztikai eszköz, amelyet dr. Illyés Miklós orvos talált fel, és szabadalmaztatott a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok keretében. A készülék kifejlesztésében részt vett a Magyar Tudományos Akadémia, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem és a Szent Imre kórház. Az arteriográfot először 2004 áprilisában mutatták be egy magyar, majd egy luxembourgi gyógyászati szakkiállításon.
A mérés alapján meg lehet állapítani, hogy milyen mértékű érelmeszesedés alakult ki a páciensnél. A feltaláló szerint az ar­te­ri­ográf már akkor megállapítja az érelmeszesedés kialakulását, amikor a páciensnek még egyáltalán nincs panasza. Épp ezért javasolja a készülék alkalmazását szűrővizsgálatok végzésére.

57. Heller – Forgó légkondenzációs hűtőtorony.

Heller László  (Nagyvárad, 1907. augusztus 6. – Budapest, 1980. november 8.) Magyar gépészmérnök, egyetemi tanár.
Középiskolai tanulmányait Budapesten végezte, majd 1931-ben a zürichi Eidgenössische Technische Hochschule hallgatójaként gépészmérnöki oklevelet szerzett. Utána 2 évig a zürichi műegyetem egyik tanszékén a szilárdságtan speciális területeit tanulmányozta kutatóként. Hazatérve önálló mérnöki tervezői-tanácsadói tevékenységet folytatott. Az 1940-es években dolgozta ki az erőművek víz nélkül, levegővel történő hűtésére a "Heller-System" néven, azóta világszerte ismertté vált eljárást. A rendszerben alkalmazott speciális, ún. apróbordás alumínium hőcserélő a Forgó-féle hőcserélő - amely olcsón és viszonylag kis méretek mellett tudja átvinni a hűtendő meleg víz hőenergiáját a hűtő levegőbe - Heller zürichi évfolyamtársa, barátja és munkatársa, Forgó László munkája. (Ezért szokták esetenként Heller-Forgó rendszert említeni.), és Forgó László (Budapest, 1907. május 5. – Budapest, 1985. június 24.) Kossuth-díjas (1952) magyar gépészmérnök, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A zürichi Eidgenössische Technische Hochschule műszaki egyetemen tanult. 1929-ben gépészmérnöki diplomát szerzett. 1929-1931 között itt tanított. Hazatérve a Magyar Radiátorgyár Rt. fejlesztő mérnöke lett. Itt dolgozott 18 évig (1930-1948), főként hőtechnikai gépek és berendezések műszaki fejlesztésén. Első találmányai is itt születtek: az "Invert rostély" című tüzeléstechnikai találmánya magyar és amerikai, a "Sterilizátor" című találmánya magyar és német védelmet nyert. Ezután az Iparügyi Minisztériumba került, majd a Hőtechnikai Kutatóintézet igazgatóhelyettese lett 1951-1953 között. Itt fejlesztette ki nagy jelentőségű találmányát, az ún. "apróbordás hőcserélőt" és az ehhez szükséges gyártástechnológia kidolgozásában is fontos szerepet játszott. - találmánya.

58. Tellúr.

Reichensteini Müller Ferenc József báró  (Poysdorf, 1742. október 4. – Bécs, 1825. október 12.) osztrák származású kémikus és mineralógus, a tellúr felfedezője. 1783-ban észrevette, hogy egyes erdélyi arany- és ezüstércek azért kohósíthatók nehezen, mert egy új, addig ismeretlen elem van bennük, az elemet ekkor metallum problematicum-nak, azaz rejtélyes ércnek nevezte el. Ez az új, addig még ismeretlen elem a tellúr volt.[1] Felfedezését Klaproth berlini vegyész megerősítette, ő nevezte el az új elemet tellúrnak. 1788-ban II. József az összes erdélyi bányának az igazgatójává nevezte ki, majd 1795-ben erdélyi nemességet adományozott neki von Reichenstein előnévvel. 1798-ban a Bécsben székelő erdélyi főbányahivatal igazgatója lett, innen ment nyugdíjba, 1820-ban melynek alkalmából Szent István-renddel és a vele járó bárói címmel tüntették ki érdemeiért. A tellúr az úgynevezett félfémek csoportjába tartozó kémiai elem. A periódusos rendszerben az oxigén oszlopában található, a kén és a szelén alatt. Ötvözőnek használják tengeralatti ólomkábelekben, egyes zománcoknál, újabban a hűtőgépek alkatrészeiben. A fentiek szerint nem magyar a feltaláló, de a magyar vonatkozások miatt nem töröltem ki.

59. Szegedi katicabogár.

Muszka Dániel.

1957-ben a szegedi egyetemen Muszka Dániel tervezte és építette meg a szegedi katicabogarat. A bogár maga egy kibernetikus gép, az első magyar műállat, az informatika első hazai ujjlenyomata. A szerkezet a feltétlen és a feltételes reflexek modellezésére szolgál, az egyetem Lélektani Intézete által megadott program szerint működik. A megépítésekor kitűzött cél a fototropizmus, a kondicionálhatóság, és egy védekező, feltétlen reflex gépi rekonstruálása volt. Felépítését tekintve a műállat a következőképpen néz ki: 60 cm hosszú, 40 cm széles, 25 cm magas gépben a stilizált, hétpettyes külső héj alatt kap helyet az elektronika, a mozgást 3 darab gumikerék segíti. Belső szerkezete elektroncsövekből, germániumdiódákból, fotocellákból, jelfogókból, elektromotorokból és mikrofonból áll, a 220 V-os áramot hálózati kábelen keresztül kapja. A korabeli kiviteli nehézségek miatt Muszka Dániel az áramforrást nem tudta beépíteni a modellbe. A szegedi katicabogár jelenleg is működőképes gép, a szegedi Fekete Házban és a Budapesti Műszaki Múzeumban tekinthető meg. További információ a "http://www.infmuz.hu" címen.

60. Helikopter.

Asbóth Oszkár (Pankota, 1891. március 31. – Budapest, 1960. február 27.)

magyar mérnök, helikopter konstruktőr.
…1916-tól tervbe vették, hogy az ellenségek megfigyelésére használatos léggömböket a helikopterek fejlesztésén fáradozó magyar mérnökcsoport Kármán Tódor és Zsurovecz Vilmos által fejlesztett repülő alkalmatosságok váltsák fel. Az első magyar katonai pilóta Petróczy ezredessel kiegészült trió nevének kezdőbetűiből kapta a tervezett típus a PKZ jelölést. A helikopter működéséhez nélkülözhetetlen emelőlégcsavar vagy propeller megtervezése és elkészítése Asbóth feladata volt.
Az egyik mai tv csatorna minapi híre szerint az Asbóth által tervezett légcsavarral csak fel és leszállni lehetettt. Instabil volt, mert még a rotorszárnyakat nem lehetett a megfelelő szögben állítani.