15 híres magyar találmány II.

találmánya. Vajai László, az Allergofilter feltalálója 1956-ban született Budapesten, szakmai tanulmányait a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen (okleveles gépészmérnök, termelési rendszerszervező diploma és okleveles gépipari gazdasági mérnök), valamint a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen (okleveles pénzügyi szakközgazdász) végezte. Az Allergofilter elsősorban megelőzésre szolgál, ezért az apró szűrőket az allergiás időszak vagy az allergiát okozó anyaggal való találkozás előtt érdemes már alkalmazni. Az allergia heveny időszakában is enyhíti az allergiás tüneteket, ekkor viszont naponta többszöri cserélése ajánlott. A pollenek, por, penészgomba spórák, állati szőrök, enyhe formában az illatanyagok és füst szűrésére alkalmazható, így hatékonyan megelőzhető a szénanátha, asztma, allergiás tünetek kialakulása.

22. Nyugtató.

Selye János

találmánya. Selye János (Bécs, 1907. január 26. – Kanada, Montreal, 1982. október 15.) osztrák-magyar származású kanadai belgyógyász, vegyész. Édesanyja osztrák, édesapja magyar volt, ő maga Komáromban nőtt fel; róla nevezték el a komáromi Selye János Egyetemet és a Selye János Gimnáziumot. A városban szobrot is állítottak tiszteletére, egykori lakóházán, a Határőr utcában pedig emléktábla látható. Tanult Prágában, Párizsban, és Rómában is. Prágában szerezte meg orvosi diplomáját 1929-ben, ugyanott vegyészetből is doktorált.
1929-1932 között a prágai egyetemen oktatott. 1932-től a kanadai McGill Egyetemen volt kutató.
1945-1976 között Montrealban egyetemi tanár volt. Ugyanakkor az amerikai hadsereg általános sebészeti tanácsadójaként működött.


23. Polarizált fényterápia (lágylézer).


Mester Endre és csapata találmánya. A lézer fénnyel gyógyítás úttörője Mester Endre, a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem professzora volt, aki elsőként ismerte fel, hogy a sebészeti alkalmazásoknál sokkal alacsonyabb, de pontosan meghatározható energiatartományban sejtműködéseket serkentő hatás alakul ki, amit bio stimulációnak nevezett. A kísérletes bizonyítékok hosszú sora Rubin lézer alkalmazásával kezdődött. Ennek nem poláros a fénye, de monochromatikus (azaz teljesen egyféle rezgésszámú fotonok), továbbá koherens (időben szorosan rendezett fotonok). Ez követően gázlézerek alkalmazásával (ezek poláros fényt adnak) is jó eredmények mutatkoztak.  Használta a lágylézer fényt égési sérültek fájdalmainak csökkentésére, és a sebek gyógyulásának meggyorsítására. Bebizonyosodott, hogy a lágylézer fény lerövidíti a gyógyulási időt, és csökkenti a hegesedést. Talán a Bioptron lámpa ismertebb, mint a lágylézer kifejezés.

24. Szintetikus vér (művér).

Horváth István

találmánya.
A különleges folyadék állati vagy emberi vérből készül, de az oxigén szállításáért felelős hemoglobint titkos és már nemzetközileg is szabadalmaztatott módszerrel "újracsomagolják". A művér vércsoporttól függetlenül bárkinek beadható. Horváth Istvánnak ráadásul sikerült elkészíteni az anyagot por alakban is.
Ez a por nagyon hosszú ideig tárolható, természetesen a előírásnak megfelelően lehet tárolni, de ez így nem hat hétig, hanem sokkal - sokkal hosszabb ideig tárolható és ebből a művér porból hogy ha hozzáadjuk a megfelelő folyadékot - akkor ugyancsak elő lehet állítani azt a vért, amit az előbb láttunk. - mondta Dr. Horváth István kutatóorvos, biológus.

25. Kórházi fertőtlenítés, szülésnél.

Semmelweis Ignác Fülöp (Buda, Tabán, 1818. július 1. – Bécs-Döbling, 1865. augusztus 13.) (az anyák megmentője)

találmánya. Találmányával megszüntette a rengeteg áldozatot követelő gyermekágyi lázat.
A lelkiismeretesség, a kötelességtudás és önzetlenség mintaképe. Pénzszerzés, dicsőség vágy sosem vezérelte. Éjjel-nappal rendelkezésükre állt a szenvedőknek. Első munkahelyén, 1846-tól a bécsi közkórházban, majd 1851-től következő munkahelyén a pesti Szent Rókus Kórház szülészeti osztályának (nem tiszteletdíjas) főorvosaként kimutatta az antiszeptikus (fertőzést megelőző) eljárások előnyeit a szülészetben és a sebészetben. Mind gyakorlatával, mind írásaiban próbálta terjeszteni nézeteit, de sajnos az orvostársadalom nem vett róla tudomást, az antiszeptikus eljárások jelentőségét és annak bevezetését csak Joseph Lister angol sebész meggyőző munkája nyomán fogadták el lassan, 1877-től kezdődően.

26. Direkt metanolos tüzelőanyag-cella (Direct Methanol Fuel Cell: DMFC).

Oláh György vagy George Andrew Olah (Budapest, 1927. május 22.)

találmánya.
Széchenyi-nagydíjas magyar származású amerikai kémikus, 1994-ben kémiai Nobel-díjat kapott „a karbokation kémiához való hozzájárulásáért”. A globális felmelegedés problémájára is megoldást kínáló, nagy érdeklődést kiváltó direkt metanolos tüzelőanyag-cella kidolgozója. Közvetlenül alakítja át a metanolt (vagy más folyékony szerves tüzelőanyagot) elektromos árammá egy polimer elektrolit membrán segítségével. Működése a tüzelőanyag híg vizes oldatának oxigénnel, illetve levegővel történő közvetlen katalitikus oxidációján alapul. A DMFC szobahőmérsékleten is biztonságosan működik, elektromos áramot, szén-dioxidot, vizet és hőt termel. Metanol és levegő betáplálásával folyamatosan üzemeltethető. Működése megfordítható, elektromos áram betáplálásával a DMFC felhasználható szerves tüzelőanyagnak, például metanolnak a szén-dioxid vizes oldatából történő előállítására. Ezért elektromos energia tárolására is alkalmas, hatásfoka jobb az ismert akkumulátorokénál.

27. Biogáz reaktor.  

Kiss Péter (1985. augusztus 28-én Budapest - )

találmánya. 
Tanulmányok:
Osztrák-Magyar Európaiskola
Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium
Budapesti Műszaki Egyetem másodéves gazdálkodási szakos hallgató (2007-es adat)
A feltaláló szerint havi legfeljebb 12 ezer forintból kifűthető egy átlagos családi ház, és ebben az összegben már benne van a villanyszámla is.

28. TBK (új típusú biodízel).

Thész János, Boros Béla és Király Zoltán


 

találmánya. Társaival együtt megalkotta azt a bio üzemanyagot, amely 2007-ben elnyerte a Genfi Találmányi Szalon aranyérmét, itthon pedig „Az év találmánya” lett. Egy új típusú biodízel üzemanyagról van szó, amely sikeresen küszöböli ki a hagyományos biodízel fogyatékosságait.
„Hulladékmentes technológiával állítunk elő egy olyan bio üzemanyagot, amely a biológiai eredetű növényi olajok, így az algaolaj minden egyes atomját üzemanyaggá alakítja. Ez az anyag, az ún. "TBK-Biodízel" (a feltalálók családnevének kezdőbetűiből) minden tulajdonságában (üzemanyag-paraméterek, emissziós profil, koromkibocsátás) felülmúlja mind a fosszilis eredetű gázolaj, mind az azt kiváltani hivatott hagyományos biodízel jellemzőit. Mi ezt a növényi olajok kémiai átalakításával érjük el, de nemrégiben jelent meg egy tudományos közlemény a Michigani Állami Egyetem tudósaitól, amelyben ők ugyanezen anyagot génmódosított olajtermelő növényekből nyerik ki, és a jövő folyékony üzemanyagának tekintik. Miután azonban találmányunkra még időben nemzetközi szabadalmi bejelentést tettünk, miénk az elsőbbség. Ebből is látható tehát, hogy ez a dolog is a „levegőben volt” - csak éppen nyúlni kellett érte.

29. Kézi öltést utánozó varrógép.  

Kiss József találmánya. (Nem ő szabadalmaztatta)

30. Az űrhajózásban alkalmazott geometria.

Eleinte csak az elsőként felfedezett Bolyai-Lobacsevszkij féle geometriát illették az elnevezéssel, de a további tudományos kutatások újabb lehetőségeket is feltártak, s az így konstruált geometriák mindegyike különbözik a kétezer évig egyedül lehetségesnek tartott euklideszitől.

Bolyai János (Kolozsvár, 1802. december 15. – Marosvásárhely, 1860. január 27.)

találmánya. Az egyik leghíresebb magyar matematikus, a „geometria Kopernikusza”, „az erdélyi tudományosság legkiemelkedőbb képviselője”. 1831 - ben megjelent „Appendix” című művével megalkotta a „nem euklideszi” geometriát, amelyek nélkülözhetetlen alapot jelentettek a XX. század fizikai elméletei számára. Ő maga is szorgalmazta egy „nem euklideszi” alapokra helyezett mechanika kidolgozását, azaz „majdnem egy évszázaddal Einstein előtt megfogalmazta Einstein gravitációértelmezésének a célkitűzését.” A komplex számok, a számelmélet, illetve az algebrai egyenletek témakörében folytatott kutatásai kéziratban maradtak ugyan, és csak jóval később kezdődött meg feldolgozásuk, azonban mai szemmel nézve is igen figyelemre méltóak.

31. Transzverter.

Magyar László és Csefkó Pál

találmánya.
A felfedezés lényege, hogy a szupravezetési jelenségekhez hasonló tulajdonságokat mutató hordozható villamos készülékeket fejlesztettek ki, amelyek úgynevezett semleges áramot képesek gerjeszteni. A hagyományos villamos áram 50 hertzes szinuszos görbe jellel írható le és 230 Volt feszültségű, míg a semleges áram nem 50 hertzes, nem szinuszos görbéjű, ám hogy milyen, az a szabadalmi titok része.
Csefkó Pál Tamás közölte: az elméleti felfedezést alkalmazva olyan transzformátort sikerült építeni, amely tömegében és méretében tizedrésze a ma használtaknak, és eközben működési tulajdonságaiban felülmúlja azokat. A transzverternek elnevezett készülék 24 voltos egyenáramból váltóáramot állít elő, melyről működtethetők a mindennapjainkban megszokott 230 Volt/50 hertzes elektromos hálózatról üzemelő villamos gépek is. Az új készülék a hagyományos áramváltókhoz képest jól viseli az olyan terheléseket, mint például több villanymotor egyidejű ki- és bekapcsolása. A szerkezet segítségével a hagyományos elektromos készülékek veszélytelenül működtethetők pl. víz alatt is. Petz Ernő akadémikus a felfedezés szakmai véleményezője elmondta: a felfedezés jelentősége hasonlítható a Déri-Bláthy-Zipernowsky féle transzformátor feltalálásához.

32. Transzformátor.  

Déri Miksa, Bláthy Ottó Titusz és Zipernovszky Károly

találmánya. Déri–Bláthy–Zipernowsky, a zárt vasmagú, modern transzformátor megalkotói (Die drei glänzenden Gestirne des Himmels der Elektrotechnik – így beszél róluk E. Arnold, karlsruhei professzor.) Déri Miksa (1854–1938) a pesti és a bécsi mű-egyetemen tanult, vízépítő mérnöki diplomát szerzett (1877). Először, tanult szakmájának megfelelően folyószabályozási munkákban vett részt, de Zipernowsky meghívására a Ganz-gyárban villamos készülékek tervezésével és ötleteinek találmányokba öntésével foglalkozott. Így került sor a transzformátorok párhuzamos kapcsolásán alapuló elosztó rendszerek közös kidolgozására. Egyéni találmányai közül különösen az egyfázisú váltóáramú, különleges konstrukciójú, felvonóknál használatos motorok nevezetesek (az 1900. évi párizsi világkiállításon Grand Prix-t nyertek). Zipernowsky Károly (1813–1942) szervezte meg a Ganz-gyár villamossági osztályát, a későbbi villamossági gyárat. 1893–1925 között a Műegyetem tanára, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület elnöke (1900), az MTA tagja (1893)
Bláthy Ottó Titusz (1860-1939) Bláthynak - a transzformátor mellett - még számtalan találmánya, szabadalma volt.
Déri és Zipernowsky 1885. január 2-án nyújtották be szabadalom-kérelmüket párhuzamos kapcsolású, 1:1-től eltérő, tetszőleges áttételű váltóáramú induktorok alkalmazásán alapuló elosztórendszerre. Márciusban Bláthyval hárman nyújtották be a zárt vasmagú trafó szabadalmát, mely a köpeny- és magtranszformátort s a szigetelt vashuzalból vagy lemezből készült vasmag különböző változatait is magában foglalta – ekkor használták először a transzformátor szót. Az 1885. május 2-án nyíló Magyar Országos Kiállítás teljes világítása már az új elosztási rendszerrel készült, s a berendezés az egész szakmai világ érdeklődését felkeltette. Nagy előnye volt, hogy távoli lámpákat is ki-be lehetett kapcsolni vele anélkül, hogy a többi fényereje változott volna.
Az első berendezés luzerni szállodák világításához került, a másodikat az Edison-cég rendelte meg egy milánói színházhoz, az új rendszerre épülő első nagy erőművet Róma városa rendelte a Ganztól.

33. Elektromos fogyasztásmérő (villanyóra).

Bláthy Ottó Titusz

találmánya.1889-ben hozták forgalomba szabadalmazott, indukciós fogyasztásmérőit, amelynek súlyát később állandóan csökkentette. A mintegy 20 kg-os kezdeti súlytól a mai kb. 1,3 kg-ig. A minden lakásban megtalálható "villanyóra" lényegében ma is ugyanolyan szerkezet, mint amilyennek ő megalkotta. Kivételes képességekkel rendelkezett, káprázatos fejszámoló volt, páratlan emlékezőképességgel bírt. A Magyar Autóklub alelnöke volt, autóversenyek bírálóbizottsági tagja. Szenvedélyes kutyabarát, kutyatenyésztő. Haláláig a Ganz gyár szellemi vezére maradt. Rövid betegség után 1939. szeptember 26-án hunyt el.

34. Mikrobarázdás lemezjátszó.

Goldmark Péter Károly

találmánya. 1877-ben Thomas Alva Edison fejlesztette ki a lemezjátszó ősét, a fonográfot.  A mikrobarázdás hanglemezt, Goldmark Péter Károly fejlesztőcsoportjának munkáját a Columbia Records mutatta be 1948-ban. Az első sztereó lemezek 1958-ban jelentek meg, majd 1971-ben mutatták be a quadrofon lemezeket. 1982-ben, a kompaktlemez megjelenése után fokozatosan szorult vissza a hanglemezgyártás, 1990 után egyre kevesebb lemez jelent meg, egyes országokban végleg be is fejezték a gyártását.

35. Kettős objektív, binokuláris távcső és diavetítő.

Petzval József

találmánya. Petzval József (teljes nevén Petzval József Miksa, számos forrásban Petzvál) (Szepesbéla, 1807. január 6. – Bécs, 1891. szeptember 17.) mérnök-matematikus, egyetemi tanár, feltaláló, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, a Bécsi Tudományos Akadémia tagja. Petzval Ottó mérnök, neves egyetemi tanár bátyja.

Petzval - portré objektív:

1840–1841 körül szerkesztett, 149 mm-es gyújtótávolságú, nagy fényerejű akromatikus kettős fényképészeti objektív, mely kialakításával és összetett lencserendszerével az addig szükséges hosszú (3-20 perces) megvilágítási időt a másodperc töredékére csökkentette. A tárgy fölé egy akromatikus ragasztott korona-flintüveg pár, a lemezoldalon pedig két közel álló, ragasztatlan Flint-koronaüveg lencsepárt helyezett. Az így elkészített objektív gömbi és színi eltérése elhanyagolható volt. Gyakorlatilag változtatás nélkül, pusztán minimális korrekciókkal a mai napig a világ egyik legjobb portré objektívje.
Anasztigmát lencserendszer: Petzval hagyatékában talált feljegyzés egy olyan, 1846 körül készített vetítő objektívről, mely nagy képszögre kiterjedő mezőben, lehetőleg nagy fényerővel ad asztigmatizmusmentes képet. 1860 körül saját szerkesztésű gépével fotogrammetriai méréseket végzett.
Fényszóró: Az optika területén végzett kísérletei vezettek 1847-ben a mai katonai reflektorok elődjének számító fényszóró megalkotásához.
Optikai felfedezése: Az izzó szilárd testek több fényt bocsátanak ki, mint a lánggal égő gázok. Ezt az (azóta tudományosan is igazolt) elvet használta fel Carl Auer von Welsbach a róla elnevezett gázizzónál.
Ortoszkóp: Korábbi számításait átdolgozva, 1856-ban megalkotta a tájképfényképezéshez használható objektívjét, amelyet 1857-ben szabadalmaztatott. Kahlenbergi laboratóriumában saját maga csiszolta, amelyet „Dialitobjektív”–nek nevezett, amit később Orthoskopnak neveztek el. Az új objektívjéhez tervezett egy hordozható, bőrharmonikás, kettőskihuzatú optikai padszerű fényképezőgépet 1857-ben. Fő jellegzetessége, hogy egyetlen sínen tologatható az objektív, a film/lemeztartó egységek és a toldalékok is. Ez a mai műtermi kamerák őse, elődje.

36. Basic programozási nyelv.  

Kemény János György

találmánya. Kemény János György (Budapest, 1926. május 31. – New Hampshire, USA, 1992. december 26.), matematikus, számítástechnikus. 1947-ben leszerelt, és a Princetoni Egyetemen lediplomázott, majd Albert Einstein tanársegédje lett. Együtt kutatták ekkor az egyesített térelméletet. 1949-ben szerzett doktori fokozatot, ezt követően a Haditengerészet princetoni kutatóintézetében, majd az egyetem filozófiai tanszékén dolgozott. Nagy hatással volt rá Neumann Jánoson kívül Bertrand Russell is. Később a Kenti Egyetem munkatársa lett. Jellemző rá, hogy amikor autót vett, a „LOGIC” (LOGIKA) rendszámot íratta rá. 27 évesen meghívták a Dartmouthi Főiskolára matematikaprofesszornak. Két év múlva a Matematikai Intézet vezetője lett. 1962-ben ő javasolta az egyetemi számítógépközpont megépítését is; a központot végül 1966-ban adták át. 1963-ban elkészült a Thomas Kurtzcal közösen kidolgozott, első időosztásos számítógépes rendszer, amely megnövelte a processzorok kihasználtságát, ezzel a rendszerteljesítményét is. Ezért a vívmányáért 1990-ben megkapta az IBM első Louis Robinson-díját. Szintén Kemény és Thomas Kurtz közös munkájának eredménye a BASIC programozási nyelv kifejlesztése, ami a 80-as években több számítógép „beépített” nyelvévé vált.
Kemény egyébként a ma közkedvelt elektronikus levelezés (e-mail) úttörője volt. Felesége egy 200 km távolságban levő főiskolán dolgozott. A két főiskola központi gépének összekapcsolásával létrejött az első „internet” amelyen keresztül levelezhettek.

37. Sokszorosítás, sokszorosító papír.

Gestetner Dávid (Csorna, 1854. március 20. – London, 1939. március 8.) magyar származású feltaláló, a stencilgép feltalálója.

A kerekes toll egy olyan szerkezet, melynek a hegyén egy apró fogakkal ellátott kerék található. Írás közben a papírt a kis fogak perforálták, ezzel, mint egy nyomó formát létrehozva. Ez a toll volt az alapja következő találmányának, a stencilgépnek. A perforált papírt eleinte egy faládába helyezte. Egy szöveten keresztül festékezve a perforált íven keresztülhatolt a festék, így a formára egy tiszta ívet helyezve, enyhe nyomás hatására megkapta a perforált ívvel azonos nyomatot. Ezt a fadobozt tekinthetjük az első stencilgépnek.

38. Sokszögeszterga.

Gellért Károly találmánya. „Ezután működés közben bemutatta a Gellért-féle sokszögesztergát. A szemünk előtt alakította ki az esztergakés a különböző sokszögprofilokat.
A GE-638-as szabadalmi számú sokszögeszterga az 1970-es évek végének nagy horderejű világszabadalma volt, mely Miskolcon Gellért Károly lakatosmester kis műhelyében született meg. Felhasználás sokrétű, például alkalmas poligon tengelykötések megmunkálására, amelyek élettartama a hagyományos kötések többszöröse.
Diákjaink nagy érdeklődéssel figyelték a bemutatót, s közben kérdéseket tehettek fel.
Gellért Attila diákotthoni nevelőtanár”

39. Forgókondenzátor, világvevő rádió.

Korda Dezső találmánya. Korda Dezső (Kisbér, 1864. január 8. – Zürich, 1919. április 1.) mérnök, az első elektromos autó konstruktőre. Egyetemi tanulmányait 1885-ben Budapesten végezte. Franciaországban és Svájcban működött: egyik alapítója a Societé Electro-Chimie de Basel és igazgatója a Société de Fives-Lilles villamossági gyárnak. A zürichi egyetemen magántanári képesítést nyert. Fő működési területe a híradástechnika, a nagyfrekvenciájú technika és a fémkohászat volt. Úttörő eredményeket ért el az elektroötvözetek (pl. ferroszilícium) előállítása terén, ő szerkesztette az első elektromos automobilt s ő tekinthető a forgókondenzátor feltalálójának. Duna-szabályozási terveket készített és matematikai tanulmányokkal is foglalkozott.

40. A Word és az Excel fejlesztője

Simonyi Károly

(1948. 09.10 -) szoftvermérnök, a Microsoft Excel, Word, Multiplan programok fejlesztője, a világ 5. űrturistája. A szándékorientált programozás (Intentional Programming, IP) kutatója.
Apja Simonyi Károly fizikus, a Budapesti Műszaki Egyetem fizikaprofesszora, egy részecskegyorsító tervezéséért Kossuth-díjat kapott. A fizika kultúrtörténete című lebilincselő műve, 1978-ban jelent meg először, azóta több kiadást megélt és idegen nyelvekre is lefordították.
Simonyi 1982-ben lett amerikai állampolgár.
Még az előző évben csatlakoztatott egy induló vállalkozáshoz, amit Microsoft-nak hívtak és ahol 20 éven keresztül szoftvert fejlesztett. A Microsoft-nál alkalmazásfejlesztési igazgató, főépítész, főmérnök lett és ő vezette azokat a csapatokat, akik kifejlesztették Microsoft Word-öt, a Microsoft Excel-t, valamint további sikeres szoftvereket.