Az erényöv titkos történetei

Cseh Gizella

Kiállítás a budapesti Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban.

A téma rendhagyó, a megvalósítás interaktív, a megközelítés sokoldalú. Az erényöv mint mítosz és mint valóság, mint műtárgy és mint narratíva egyaránt életre kel a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum most megnyílt kiállításán.

Az erényöv használatának eredete a közhiedelem szerint a keresztes háborúk korába nyúlik vissza, célja pedig az asszonyi hűség kikényszerítése–biztosítása volt (a történetek a háborúba induló lovagokról és az asszonyaik derekára helyezett fémövekről valószínűleg mindenki által ismert históriák). Ez az elképzelés azonban hamis. A középkorban használt erényövek mítosza a 16-18. században jelent meg – a középkor és a reneszánsz korának embere ezt még nem ismerte; az „erényöv” fogalmát metaforikusan, átvitt értelemben alkalmazta. Aztán a mítosz térben és időben terjedt, majd fokozatosan „testet öltött”: a 20. század végéig nemcsak a tudományos és ismeretterjesztő irodalomban maradt fenn, hanem sok múzeumi intézmény maga is megpróbált hozzájárulni a monda fenntartásához–fennmaradásához; ergo a történetiség igazolásához kívánt adatokat és tényeket szolgáltatni.

Az 1990-es években egy kutatási folyamat eredményeképp azonban bebizonyosodott, hogy az erényövek története teljesen más, mint vélhető volt; a mítosz hitrege, és nem tényállás. Ennek megfelelően a neves múzeumok felülvizsgálták gyűjteményeiket és eltávolították a kétségbe vonható darabokat.

A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum tárlata pedig pont ezeket a tárgyakat vonultatja most fel – melléjük helyezve a mítoszt, a legendát, és nem utolsósorban a kézzelfogható, fellelhető valóságot, hiszen az erényövek története ily módon egy ponton érzékelhetően megtört; használatuk egész másként és egy egész más korban valósult meg, mint azt korábban sejthető volt. Különösen groteszk tényszerűség, hogy tömeges használatukra a 19. században került sor; az öveket divatlapok kínálták, céljuk pedig nem volt más, mint a nemi erőszak, avagy mint „nevelési eszköz” (!), a maszturbáció elleni védekezés.

Az erényöv valódi története tehát az elmúlt ötszáz év mentalitástörténetének, szexualitás-történetének, orvostörténetének és muzeológiájának torzításokkal, hamisításokkal és visszavetítésekkel gazdag láncolata, amely sokkal inkább a modern korról szól, pontosabban arról, hogy a haladás a felvilágosodás századától kezdve hogyan akarta a középkor és a reneszánsz kultúráját szemlélni. A kiállítás ennek az elképzelt középkori tárgynak hamisított múzeumi műtárgyakkal alátámasztott kivetítési kísérletét tárja a látogatók elé. A tárlat ily módon megdönt ugyan egy legendát, de egyben felvázolja egy különös eszköz még különösebb, de hiteles történetét.

A tárlat megtekinthető: 2010. július 23.–szeptember 26.
Helyszín: Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, 1013 Budapest I., Apród utca 1-3