Három igazi szellemfalu Magyarországon
Már csak a kísértetek lakják
(Klimó Petra cikke alapján)

A nagygéci templom régen.

A környező településeket is mind elöntötte a víz, átszakadtak a gátak, az árhullám pedig mindent elsodort. A balszerencsés időjárás mellett még tovább rontott a helyzeten, hogy a román hadsereg rakétabázisainak védelméért felrobbantotta a Fernezelyi víztározó gátjait.

A nagygéci templom napjainkban. Egyre romosabban.

Az embereket kitelepítették, majd a területek védtelensége és az újabb katasztrófa elkerülése érdekében építési tilalmat rendeltek el az egykori falu helyén. Ugyan a tilalmat 1993-ban feloldották, még mindig él a vízveszély, ezért nem kezdték meg az újjáépítést.

Az árvíz képe.

A lakók a környező településeken kezdtek új életet, de az egykori közösség ereje még így is összetartja őket. Néhány lakóház és egy középkori templom vészelte át az árvizet, melyek megmentéséért továbbra is harcolnak, velük szemben pedig emlékházat emeltek.

 
Nagygérci faluközpont Nemzeti Emlékhely, és emlékház.

Iharkút elhelyezkedése a térképen.

Iharkút bakonyi irtásfalu volt, nevét a juhar (ihar) fáról kapta. Már az Árpád-korban lakott hely volt, a török időkben a környék településeihez hasonlóan pusztává vált. Újratelepítését az Esterházy család kezdeményezte, akik telepes svábokat hívtak a Bakonyba. Iharkút lakói ekkor erdei munkából és favágásból éltek. A második világháború után a falu, hanyatlásnak indult. A németajkúakat a kitelepítették, a maradék lakosságot pedig a környékbeli ipari nagyvárosok szívták el. Iharkút lakossága 1960-ban 150 fő volt. Sorsát az alatta található bauxitvagyon felfedezése pecsételte meg.

Iharkút bauxit bánya

A települést ugyanis hatalmas bauxitlelőhellyé nyilvánították, a lakosságot ezért átköltöztették a szomszédos falvakba vagy Herendre és Pápára, az épületeket pedig lebontották, hogy megfelelő helyet és körülményeket teremtsenek a bánya számára.

Iharkút emlékpark.

Még a temetőt is áthelyezték, a sírokat exhumálták, a falut pedig a szomszédos Bakonyjákóhoz csatolták. Ugyan nem kapcsolódott közvetlen katasztrófa a kitelepítésekhez, mégis megtörte a lakosságot a kényszerű költözés. Bár mindez 30 éve történt, nem merült feledésbe az egykori Iharkút: a korábbi falusiak összefogtak, és közös forrásból létrehoztak egy emlékparkot a bánya közelében, ahol minden évben találkozót szerveznek.

Ősi Attila, az MTA-MTM Paleontológiai Kutatócsoport tagja, a bakonyi Iharkúton egy új, 85 millió éves dinoszaurusz faj maradványaira bukkant. Másfél méter hosszú, körülbelül 25-30 kilogramm súlyú növényevő, kis sz*rvval és jellegzetes, papagájcsőrszerű szájjal.

Ankylosaurus rekonstrukció.

A bükki Hór-völgyben állnak annak a falunak a maradványai, mely kétszáz éven át három másik társával együtt a környék legfontosabb üveggyártó települései közé tartozott. Az üveghuták dolgozói hozták létre Gyertyánvölgyet, melynek lakói kizárólag ebből a megélhetési forrásból táplálkoztak.
Német, cseh és szlovák mesteremberek kezdték itt az üveggyártó munkát, és adták át a szaktudásukat a helyieknek. A nagyüzemi gyártás megjelenésével azonban egyre inkább ellehetetlenült az üveghuták helyzete, míg 1896-ban végleg bezárták a kapukat. Óhuta, Újhuta és Répáshuta - ma Bükkszentlászló, Bükkszentkereszt és Huta - adták fel legkorábban, ezek a települések mégis életben tudtak maradni, Gyertyánvölgy viszont szinte azonnal megsemmisült.
A munka nélkül maradt lakók kénytelenek voltak továbbállni, új megélhetés után nézni és elköltözni családjukkal együtt. A huszadik század elején még maradt néhány lakosa a falunak, de a húszas évek végén teljesen elnéptelenedett, a helyi temető tanúsága szerint ekkor temetkeztek itt utoljára.

Sztraka Géza síremléke a gyertyánvölgyi temetőben.

A régi épületek romjai és a kút még mindig áll, de egy régészeti feltárás nyomán az eredeti huta rekonstrukciója is megtekinthető az egykori falu helyén.

Üveghuta rekonstrukció.