Három meglepő tény Albert Einsteinről

A történelem egyik leghíresebb tudósával kapcsolatban számos tévhit kering. Utánajártunk az igazságnak, és néhány érdekes tényre is bukkantunk.
A 20. század végén a Time magazin Albert Einsteint választotta a század emberének. Einstein valódi, hiteles szuperagy volt. Azt beszélik, hogy a relativitással kapcsolatos munkájáért még a Nobel-díjat is megkapta. Azt is beszélik, hogy megbukott az iskolában. Ám mindkét állítás - a Nobel-díj és a bukás az iskolában - teljesen téves.

CSABA KIRÁLY LEGENDÁJA :







A hunok,a székelyek ősei,bátor,erős nép volt.Legnagyobb királyuknak,Attilának sok fia közül
a legvitézebb Csaba volt,aki görög anyától származott.Két testvér,Aladár és Csaba nem tudtak
megegyezni, ezért egymással harcba keveredtek.A székelyek Csaba mellé álltak,de Aladár
német segítséggel túlerőbe került,s legyőzte Csabát.Óriási volt a csata.Annyi vér folyt,hogy a Duna
kiöntött,sokáig nem lehetett inni belőle.Csaba 1500 hun vezérrel Görögországba menekült,de
egy idő múlva vissza ment hazájába,Szittya országba.A Cigle mezején telepedtek le,
ettől fogva magukat székelyeknek nevezték.A székelyek is bátor,szorgalmas nép,a
harcokban nem tudták őket le győzni.Szittya betűkkel írtak botokra.Ezt most rovásírásnak nevezik.Sok év eltelte után a székelyeket a szomszéd országok hatalmas sereggel meg támadták.Kegyetlen csata folyt
,s a székelyrk kezdtek gyengülni,de nagy csoda történt.

4 varázslatosan szép tóparti úti cél itthon 

A vízparton szeretnél felfrissülni, emellett szívesen kirándulnál az ország legszebb tájaira? Íme, négy tökéletes úti cél.

Bármikor nyugalomra lelhetsz ott, ahol a víz uralkodik - hiszen a csobogó hullámok és a páradús levegő regenerálják megfáradt testedet és lelkedet - főként, ha a tó menti tájak önmagukban is gyönyörűek, illetve látnivalókban gazdagok.

Tisza-tó. (forrás: www.tiszafüred.hu )

 Magyarország bővelkedik szebbnél szebb vízparti településekben, így nem szükséges messzire utazni, ha kellemes kikapcsolódásra vágyik valaki.

Az Ázsiában őshonos mangó (Mangifera indica) nem csak finom, hanem egészséges is! Az indiaiak szent növényként tisztelik, úgy hiszik, teljesíti kívánságaikat és segíti a gyermekáldást.

Minden kertész álma-vágya, hogy a kertjében déligyümölcsöket termelhessen. Persze az elég relatív dolog, hogy mit nevezünk déligyümölcsnek, mert a 16. század nagy gyümölcsésze, Szikszai Fabricius Balázs még a mandulát, a gesztenyét, a diót, a mogyorót is a déli gyümölcsök közé sorolta. A gránátalma viszont még ma is annak számít.

A mandarinféle citrusok egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek, s a friss fogyasztásban lassan visszaszorítják az édes narancsokat. Mindez a kedvező "csomagolás" eredménye. A mandarinokat körülvevő héj ugyanis vékony, és könnyen - kés igénybevétele nélkül is - hámozható.

A guava régi ismerősünk, de érdekes módon nem mindig emlékszünk az első találkozásra. Megkóstolva azonban már rémleni kezd, hogy ezt a gyümölcsfélét már ismerjük valahonnan: szinte biztos, hogy több guavát ettünk eddig, mint kókuszdiót. Ezért tartsunk otthon guavát!

A 18. század elején még a távoli országokból származó, melegkedvelő, érzékeny növények otthonát nevezték narancsháznak, azaz oranzsériának (sőt akkoriban orangerie-nek)

ÓVINTÉZKEDÉS | Be kellett zárkózniuk egy karcagi óvoda gyerekeinek az épületbe a darazsak miatt, tájékoztatta hírportálunkat helyszíni tudósítónk. A szülőket már értesítették.

A karcagi Táncsics Mihály úti óvoda egyik fájára darazsak fészkeltek, tudta meg a Szoljon.hu. A gyerekeket bevitték az épületbe, nehogy a rovarok megtámadják őket.

Kihívtak egy méhészt, aki megállapította, hogy mivel a darazsak most nincsenek mind a fészekben, megvárják az estét, amikor a helyükre szállnak és akkor összegyűjtik őket.

Irdatlan mennyiségű a szúnyog a Tisza árterében, folyamatosan csapkod az ember a Balaton-parton sétálgatva, de még Pesten, a hatodik emeleten is csípéseket vakarunk véresre éjszakánként. Védekezési tippek a zümmögő szörnyetegek ellen.

Miért viszket a szúnyogcsípés?

Magyarországon 46 szúnyogfaj él, ezek közül csak néhány jelent veszélyt emberre, a többség madár vagy emlős vérrel táplálkozik. Csak a szúnyog nőstények élnek vérrel. Miután finom sebet ejtenek áldozatukon, befecskendezik nyáluk egy cseppjét, megakadályozva ezzel a vér megalvadását.

A méhek fertőtlenítik otthonukat

A mézelő méhek antiszeptikus gyantával fertőtlenítik kasukat - fedezték fel amerikai kutatók. Ettől az egész raj egyfajta közös immunitásban részesül, és nem feltétlenül szükséges, hogy az egyes egyedeknek erős legyen az immunrendszerük.

Eddig is ismert volt, hogy a mézelő méhek által készített, főként gyantából és viaszból álló anyag, az úgynevezett méhszurok vagy propolisz egy sor kórokozót elpusztít, ám ez az első bizonyíték arra, hogy maguk a méhek is hasznot húznak belőle.

Megtalálták a méz titkos antibiotikumként ható összetevöjét

Évezredek óta tudjuk, hogy a méz sok betegségtől véd bennünket, de eddig nem sikerült megtalálni azt a "titkos" összetevőt, amelynek e védőhatást köszönhetjük. Most először sikerült tisztázni, miért pusztítja a méz a baktériumokat.

Egy új kutatási eredmény alapján a méz baktériumellenes hatása egy olyan fehérjének köszönhető, amelyet a méhek saját szervezetükből adnak hozzá a mézhez.

Liang Yong egy ideje már erős hasi fájdalmakra és nehéz légzésre panaszkodott. Az orvosok szerint ez nem is meglepő, hiszen szíve, gyomra és több más belső szerve a hatalmas túlsúlynak köszönhetően erősen deformálódott, szinte életveszélyes állapotban vannak.