Az Ázsiában őshonos mangó (Mangifera indica) nem csak finom, hanem egészséges is! Az indiaiak szent növényként tisztelik, úgy hiszik, teljesíti kívánságaikat és segíti a gyermekáldást.

Minden kertész álma-vágya, hogy a kertjében déligyümölcsöket termelhessen. Persze az elég relatív dolog, hogy mit nevezünk déligyümölcsnek, mert a 16. század nagy gyümölcsésze, Szikszai Fabricius Balázs még a mandulát, a gesztenyét, a diót, a mogyorót is a déli gyümölcsök közé sorolta. A gránátalma viszont még ma is annak számít.

A mandarinféle citrusok egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek, s a friss fogyasztásban lassan visszaszorítják az édes narancsokat. Mindez a kedvező "csomagolás" eredménye. A mandarinokat körülvevő héj ugyanis vékony, és könnyen - kés igénybevétele nélkül is - hámozható.

A guava régi ismerősünk, de érdekes módon nem mindig emlékszünk az első találkozásra. Megkóstolva azonban már rémleni kezd, hogy ezt a gyümölcsfélét már ismerjük valahonnan: szinte biztos, hogy több guavát ettünk eddig, mint kókuszdiót. Ezért tartsunk otthon guavát!

A 18. század elején még a távoli országokból származó, melegkedvelő, érzékeny növények otthonát nevezték narancsháznak, azaz oranzsériának (sőt akkoriban orangerie-nek)

ÓVINTÉZKEDÉS | Be kellett zárkózniuk egy karcagi óvoda gyerekeinek az épületbe a darazsak miatt, tájékoztatta hírportálunkat helyszíni tudósítónk. A szülőket már értesítették.

A karcagi Táncsics Mihály úti óvoda egyik fájára darazsak fészkeltek, tudta meg a Szoljon.hu. A gyerekeket bevitték az épületbe, nehogy a rovarok megtámadják őket.

Kihívtak egy méhészt, aki megállapította, hogy mivel a darazsak most nincsenek mind a fészekben, megvárják az estét, amikor a helyükre szállnak és akkor összegyűjtik őket.

Irdatlan mennyiségű a szúnyog a Tisza árterében, folyamatosan csapkod az ember a Balaton-parton sétálgatva, de még Pesten, a hatodik emeleten is csípéseket vakarunk véresre éjszakánként. Védekezési tippek a zümmögő szörnyetegek ellen.

Miért viszket a szúnyogcsípés?

Magyarországon 46 szúnyogfaj él, ezek közül csak néhány jelent veszélyt emberre, a többség madár vagy emlős vérrel táplálkozik. Csak a szúnyog nőstények élnek vérrel. Miután finom sebet ejtenek áldozatukon, befecskendezik nyáluk egy cseppjét, megakadályozva ezzel a vér megalvadását.

A méhek fertőtlenítik otthonukat

A mézelő méhek antiszeptikus gyantával fertőtlenítik kasukat - fedezték fel amerikai kutatók. Ettől az egész raj egyfajta közös immunitásban részesül, és nem feltétlenül szükséges, hogy az egyes egyedeknek erős legyen az immunrendszerük.

Eddig is ismert volt, hogy a mézelő méhek által készített, főként gyantából és viaszból álló anyag, az úgynevezett méhszurok vagy propolisz egy sor kórokozót elpusztít, ám ez az első bizonyíték arra, hogy maguk a méhek is hasznot húznak belőle.

Megtalálták a méz titkos antibiotikumként ható összetevöjét

Évezredek óta tudjuk, hogy a méz sok betegségtől véd bennünket, de eddig nem sikerült megtalálni azt a "titkos" összetevőt, amelynek e védőhatást köszönhetjük. Most először sikerült tisztázni, miért pusztítja a méz a baktériumokat.

Egy új kutatási eredmény alapján a méz baktériumellenes hatása egy olyan fehérjének köszönhető, amelyet a méhek saját szervezetükből adnak hozzá a mézhez.